Évek óta nem látott műtárgyak, kevéssé ismert történetek és kuriózumok láthatóak II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) életéből és emlékezetéből Sárospatakon a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Rákóczi Múzeuma időszaki kiállításán a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából.

A vezérlő fejedelem és a kuruc világhoz kapcsolódó legendás események már az iskolai olvasókönyvekből is ismertek, de II. Rákóczi Ferenc mélyen hívő, a felekezeti békét kereső keresztyén volta is figyelmet érdemel. Kevésbé ismert a nagyközönség előtt például az, hogy a fejedelem a felekezeti békét a szabadságharc belső egysége zálogának tekintette, vagy az, hogy intézkedései segítették a korabeli protestáns közösségeket, de támogatott református gyülekezeteket is, érdemes tudni arról is, hogy hadseregében többségben voltak a református felekezetű katonák, és „személyi titkára”, a bizalmasa, Ráday Pál (1677–1733) is református volt.

A „Magyar Haza Szabadságáért…” – különleges időszaki kiállítás a tárgyi örökség felvonultatásán túl rávilágít a fejedelem gondolkodására, mély vallásosságára, családjához fűződő viszonyára is. A 80 műtárgyból álló kiállítás gondolatisága Rákóczi emlékirataira és vallomásaira épül, így a látogatót maga a fejedelem „kíséri végig” az élettörténeten.

A kivételes, ritkán látható tárgyakból összeállított kiállítás 14 közgyűjtemény összefogásával valósult meg. Hogy mitől is tekinthető kuriózumnak a kiállítás anyaga arra dr. Tamás Edit, a múzeum igazgatója mutatott rá az intézmény közösségi oldalán írt bejegyzésében. Az okok között említette, hogy a Rákócziak öröksége nem tudott egységben fennmaradni, hiszen a fejedelem emigrációba vonulását követően ugyanis birtokai, a birtokközpontokat jelentő várai, kastélyai más családoknak lettek központjai vagy magára maradt épületromjai. Az ezekben őrzött gazdag tárgyegyüttesek jobb esetben eltűntek a Rákóczi-örökségből, nagyobb részt azonban megsemmisültek, hiszen a földeket, erdőket, várakat birtokba vevő új tulajdonosoknak nem jelentett semmit a fontos történelmi örökség. Mindezekből adódóan is a fennmaradt Rákóczi-emlékanyag jelentős részének egy-egy darabja sok intézmény féltett kincseként maradt meg. Például Ráday Pál képének a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye a tulajdonosa.

A tárlat október 31-éig látogatható.