A „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Program” Heves vármegyei nyitórendezvényét június 28-án tartották meg Átányban.
A „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Program" kezdeményezés idén is elindult, hogy segítsen a rászoruló magyar családokon belföldön és a határon túl. A program lényege, hogy a magyar gazdák felajánlják termésük egy részét, amelyből aztán liszt készül, majd kenyér lesz belőle. Ez a nemes gesztus nem csupán élelmiszert ad, hanem az összetartozás erejét is szimbolizálja. Heves vármegyében évről évre egyre nagyobb arányú a felajánlás, még az aszályos időkben is minden év felülmúlta az előzőt.

A program istentisztelettel kezdődött a református templomban, ahol hálát adtak az Úrnak a beérett búzáért és az adakozásért.
A jelenlévőket az Átányi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte. Dérer Zsolt bevezetőjében Pál apostol a korinthusiakhoz írt második levele 9. fejezetének 6. versétől a 10. verséig tartó igeszakaszát olvasta fel, amelyben az apostol a bőséges adakozásra buzdít arra hivatkozva, hogy Isten gazdagon ad majd „magot a magvetőnek és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja a ti vetőmagotokat és megszaporítja igazságotok gyümölcsét.”

Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke igehirdetése előtt Isten özönvíz után tett és azóta is megtartott ígéretére emlékeztetett, miszerint amíg lesz föld, lesz vetés és lesz aratás is. – Ebben az esztendőben is megtermett a magyar búza – jelentette ki. A püspök Márk evangéliuma 8. fejezetének 1-től 10-ig tartó igeszakasza alapján tartotta meg prédikációját.
– A kenyér megsokasítási történet azt az alapvető üzenetet hordozza nekünk, hogyha odaszánjuk Istennek azt a keveset, amink van és engedjük, hogy azt ő megszentelje, akkor a kevés is bőséggé és áldássá válik mindenkinek. Ez a csoda azt tanítja, hogy ne aggódjunk a jövő miatt, hiszen ha Jézus képes volt megvendégelni négyezer vendéget, akkor képes gondoskodni a mindennapjainkról is.

A tanúságtétel mindannyiunk felé azt kiáltja, hogy Isten törődik a népével – magyarázta a püspök és kifejtette, hogy a történet a ma emberének a hálaadást és a bizalmat üzeni. – Hálát a termésért, hálát az erőért, amely megadta, hogy fáradozhattunk eledelünkért, továbbá megerősödő bizalmat arra, hogy Isten mindenféle hiányt képes betölteni – konkretizálta a püspök, majd így folytatta: ez a történet magában foglalja a megosztás és a szolidaritás csodáját is, vagyis a kenyér megtörését és szétosztását. S mint mondta, Isten áldása nemcsak nekünk szól, hanem azért kapjuk, hogy tovább is adjuk, a maradék összegyűjtésével pedig Isten a pazarlás ellen figyelmeztet. – Ennek a történetnek a legmélyebb jelentése mégis az, hogy a kereszthalál által Jézus az élet kenyerévé vált – emelte ki a püspök, majd Jézus Krisztust idézve így folytatta: „Én vagyok az élet kenyere, aki hozzám jön, nem éhezik meg soha, és aki hisz bennem, nem szomjazik meg soha.” (János 6,35) rámutatva, hogy a kenyér azon túl, hogy egy árucikk, magában foglalja Isten csodáját, gondoskodását, megváltó szeretetét.

Barna Sándor után dr. Pajtók Gábor, Heves vármegye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy már 15 éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) gyűjtést szervez a Kárpát-medencében élő hátrányos helyzetű gyerekeknek, akiknek a Kárpát-medence minden magyarlakta részéből összeadott sok millió búzaszemből és forintból lisztet és kenyeret biztosítanak. A képviselő utalt a Máté evangéliuma 13. fejezetében arra a Jézus által mondott példabeszédre, amelyben a mennyek országát a mustármaghoz hasonlítja, amely bár a legkisebb a magok között mégis csodálatos átalakuláson megy át, miután a földműves elülteti. S mikor fává növekszik menedéket nyújt a madaraknak.

Ilyen csodálatos átalakuláson megy át a búzamag is. A gazdák elültetik és évről évre tanúi lesznek a teremtés csodájának, amikor is a kicsi mag szárat ereszt, kalászt hoz, a búzaszem megsokszorozza magát, s eledele lesz embernek, állatnak. Szerinte ilyen átváltozáson ment át a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Program" is az eltelt 15 év alatt. Egy ötletből Magyar Örökség Díjas nemzeti hagyomány lett. Hozzátette, hogy az evangéliumi rész a kovászról is szól, amelyből nem kell sok, mégis átjárja az egész tésztát. A Kárpát-medencei, Heves vármegyei köztük az átányi gazdák is, és mindazok, akik a búzamag lisztté őrlésével, kenyérré sütésével bekapcsolódtak a programba bizonyos értelemben a nemzet kovászaivá váltak, hiszen közösséget építenek és szemléletet formálnak. Ilyenformán ez a program hozzátesz a nemzeti identitás erősítéséhez.

Az országgyűlési képviselő beszéde után az ünnepség a Dr. Fél Edit Közösségi Térben folytatódott.

A résztvevőket elsőként Átány polgármestere, Jámbor Dénes köszöntötte, aki úgy fogalmazott, nagy örökségük, így kötelességük is van az átányi gazdáknak. – Nagy öröm, hogy a kezdeményezés mögé álltak, amivel zászlóvivői lettünk a programnak, hiszen kimagasló mennyiséget gyűjtünk össze évről évre – mondta.

Ignácz Balázs Heves vármegyei főispán az igehirdetésre utalva azt mondta, hogy a kenyér nem csupán testi, hanem lelki síkon is fontos szerepet tölt be az ember életében. A Magyarok Kenyere Program ennek a gondolatnak a mentén indult el 15 éve, és általa a legrászorultabbak kapnak segítséget.

Ignácz Szabolcs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Szervezetének elnöke párját ritkító gazdamozgalomnak nevezte az átányi gazdák összefogását. Kiemelte, hogy az indulás óta megközelítőleg 1200 ember ajánlott fel búzát Heves vármegyében, akik 300 tonna búzát adományoztak.

Bányácski Lajos, az Átányi Gazdakör elnöke kiemelte, a Magyarok Kenyere Program sikere a földművesben rejlik. – Ők tudják, hogy az egész éves kemény munkával megtermelt gabona mindenkinek a boldogulását segíti, de a szervezet részt vesz az új kenyér templomokba való kijuttatásában is. A jelenleg fennálló és ismert gondok ellenére idén 13 ezer 800 kilogramm búzát és 390 ezer forint pénzadományt gyűjtöttünk össze – részletezte.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke azt mondta, nehéz helyzetben kell most a gazdáknak helyt állnia. – Mindennek ellenére a program sikeres, 2024-ben 1100 tonna búzát gyűjtöttünk össze, melynek révén 100 ezer rászorulón segíthettünk. A nemzeti összetartozás erős pillére a Magyarok Kenyere Program – hangsúlyozta.

A köszöntők után az Átányi Hagyományőrző Egyesület Népdalköre adott elő egy népdalcsokrot, majd közös ebéddel zárult a program.