Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás 1590. július 20-án Vizsolyban látott napvilágot. A fordítást irányító református esperesről, gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt, és ma is használt teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A bibliafordítás 2015 januárjában bekerült a hungarikumok közé.

Károlyi a fordítási munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás. A fordítás nyelvének vizsgálata arra utal, hogy Károlyinak legalább három segítőtársa volt. S mivel az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből a kutatók azt valószínűsítik, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a betűket Németalföldről, a papírt pedig Lengyelországból hozatta.

A nyomtatás elkezdésekor azonban még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Göncről Vizsolyba.

Mind a fordítást, mind pedig a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem.

A XVI. századi magyar nyelv páratlan kiadványa megjelenésének alkalmából a vizsolyi református templomban és a bibliai látógatóközpontban június 18-án délután (szombat) 2 órától kezdődő hálaadó ünnepségen Barna Sándor tiszáninneni püspök hirdet igét.