Isten mindenkit szeret – Beszámoló a Csobaji Református Egyházközség napközi táboráról

A Csobaji Református Egyházközségben idén is megszerveztük a gyermektábort, amelynek központi témája Isten gondviselése, szeretete volt, hogy Isten minden embert fel tud használni országának építésében.

Célunk nem csupán az volt, hogy a gyermekek megismerjenek néhány bibliai történetet, hanem hogy azok üzenetét a saját életükre is alkalmazni tudják, és felismerjék, hogy ők maguk is értékesek Isten szemében.

A hét során három bibliai történetet dolgoztunk fel. Elsőként Illés és a hollók történetével ismerkedtünk meg. A gyermekek megtapasztalhatták, hogy Isten a legváratlanabb módon is gondoskodik az övéiről. Beszélgettünk arról, hogy a holló a Bibliában és a mindennapi életben sem számít különösen kedvelt madárnak. Fekete tollazata, rekedt hangja miatt sokszor negatív megítélés alá esik, mégis Isten éppen őt választotta arra, hogy táplálja Illést. Ez segített a gyermekeknek megérteni, hogy Isten nem külső tulajdonságok alapján választ, hanem minden teremtményének megvan a maga feladata.

Csobaj Tábor Kép  (3)

Fotó: Csobaji Református Egyházközség

A következő napon a sareptai özvegy történetét dolgoztuk fel. Kiemeltük az özvegy bizalmát és engedelmességét, valamint azt, hogy Isten a kevésből is tud bőséget adni. A gyermekekkel arról beszélgettünk, hogy milyen fontos megosztani azt, amink van, még akkor is, ha úgy érezzük, kevés jutott nekünk. Közösen kerestük azokat a helyzeteket, amikor mi is segíthetünk másokon, és megtapasztalhatjuk Isten gondviselését.

A harmadik bibliai történet az ötezer ember megvendégelése volt. A gyermekek számára különösen szemléletes volt annak felismerése, hogy az a kevés – az öt kenyér és két hal –, amelyet egy kisfiú felajánlott, Jézus kezében elegendővé vált sok ezer ember számára. Beszélgettünk arról, hogy Isten nem azt nézi, mennyink van, hanem azt, hogy szívesen adjuk-e oda neki azt a keveset is, amivel rendelkezünk. Ez a történet megerősítette bennük, hogy minden felajánlásnak értéke van.

Csobaj Tábor Kép  (4)

Fotó: Csobaji Református Egyházközség

A bibliai történetekhez kapcsolódva természetismereti foglalkozást is tartottunk, amelynek során összehasonlítottuk a hollót és a gólyát. A gyermekek közösen gyűjtötték össze a két madár közötti különbségeket és hasonlóságokat. Megbeszéltük életmódjukat, táplálkozásukat, külső megjelenésüket, valamint azt is, hogy mindkettő fontos része Isten teremtett világának. Ez a beszélgetés kiváló lehetőséget adott arra, hogy rámutassunk: ahogyan a természetben minden élőlénynek megvan a maga szerepe, úgy Isten szemében minden ember is értékes és pótolhatatlan.

A tanultak elmélyítését szolgálta kirándulásunk a bodrogkeresztúri Gólyavédelmi Központba. A gyermekek testközelből ismerkedhettek meg a gólyák életével, a sérült madarak gondozásával, valamint a természetvédelem jelentőségével. Nagy élményt jelentett számukra, hogy olyan ismereteket szerezhettek, amelyek kiegészítették a bibliai tanításokat. A kirándulás során rácsodálkozhattak Isten teremtett világának szépségére és sokszínűségére, miközben megtapasztalták, hogy az ember felelősséggel tartozik a teremtett világ megóvásáért.

Csobaj Tábor Kép  (8)

Fotó: Csobaji Református Egyházközség

A bibliai foglalkozásokat játékok, kézműves tevékenységek, énekek, közös beszélgetések egészítették ki. A gyermekek kreatív alkotásokon keresztül is feldolgozhatták a hallott történeteket, miközben fejlődött együttműködési készségük, közösségi érzésük és egymás iránti elfogadásuk.

Táborunk központi üzenete végig ugyanaz maradt: Isten mindenkit szeret, mindenkit számon tart, és mindenkit fel tud használni tervei megvalósításában. Ahogyan a holló, amelyet sokan jelentéktelennek vagy kevésbé szépnek tartanak, mégis fontos feladatot kapott Istentől, úgy minden gyermek is különleges ajándékokat kapott. Ahogyan a sareptai özvegy kevés lisztje és olaja elegendővé vált, és ahogyan az öt kenyér és két hal sok ezer ember számára lett áldássá, úgy a mi életünk, képességeink és szeretetünk is Isten kezében megsokszorozódhat.

A tábor végére a gyermekek nemcsak új bibliai ismeretekkel gazdagodtak, hanem közösségi élményekkel, barátságokkal és olyan lelki útravalóval is, amely reménységünk szerint hosszú időn át elkíséri őket. Hisszük, hogy a közösen átélt történetek, beszélgetések és élmények hozzájárultak hitük erősödéséhez, valamint ahhoz, hogy bátrabban tekintsenek önmagukra mint Isten szeretett és értékes teremtményeire.