Az alkalom megszervezésével az elsődleges célunk az volt, hogy az általunk pásztorolt, illetőleg a szomszédos gyülekezetek tagjaival közösségben erősítsük Krisztusban való összetartozásunk, testvéri közösségünk tudatát. Lelkipásztori szolgálatunk során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy az egymáshoz területileg közelfekvő gyülekezetek között is sok esetben meglehetősen gyenge, vagy egyáltalán nincs számottevő kapcsolat. A gyülekezetek külön-külön, mint amolyan kis „szigetek” egymástól lelki értelemben javarészt izoláltan élik mindennapjaikat, anélkül hogy keresnék az egymással való testvéri közösségük szilárdításának, elmélyítésének lehetőségeit. A fent említett alkalom megszervezésével közösen tehettünk egy kis lépést annak érdekében, hogy ezen változtassunk, és a Krisztusban való testvéri összetartozásunkat más gyülekezetek tagjaival is megélhessük.

Június 3-án szombaton 11 órai kezdettel a Sajókazai Református Templomban közös zenés áhítattal kezdtük meg csendeshétvégénket, ahol gitáros énekekkel való ráhangolódásunkat követően, vendég igehirdetőnk Nt. Major Zsolt, a Sajószentpéter-Bányai Ref. Ek. lelkipásztora helyezte szívünkre igei gondolatait a Krisztusban való testvéri közösségünk megélésének fontosságára vonatkozóan.

Az áhítatot követően Dr. Csókay András idegsebész orvosprofesszor előadását hallgathattuk meg, aki bizonyságtételében elmondta, hogy egyedül az Istennel való szoros kapcsolatának köszönheti azokat a nevéhez fűződő innovációkat, amiket az orvostudomány immáron világszerte alkalmaz. Őszintén beszélt gyermeke tragikus haláláról, illetve mély gyászának Istennel való feldolgozásáról, melyből nagy lelkierőt meríthettek mindazok, akiknek hasonló tragédiákat kellett átélniük.

A közös ebédet követően az Őrálló Dicsőítő Zenekar szolgálatát hallgathattuk meg, akik több, általunk is ismert énekkel igyekeztek a jelenlévő testvéreket bevonni a közös dicsőítésbe, s ezzel együtt áldott, Istent magasztaló szolgálatukat, ily módon még áldottabbá téve.

Június 4-én vasárnap délelőtt 11 órakor, testvéri összetartozásunkat közös úrvacsorás istentiszteleten való részvétellel is elmélyíthettük a sajókazai, varbói, alacskai és parasznyai testvérekkel közösségben. Isten igéjét Nt. Mező Miklós, a novemberi evangelizációs hetünk szolgálattevője hirdette közöttünk. A Jn 21,1-14 igeszakasz alapján kifejtette, hogy a krisztusi közösség építése csak Krisztussal a középpontban működik. Szervezhetünk bármilyen alkalmat, rendezvényt, Krisztus nélkül az nem lesz egyéb, mint pótcselekvés és szórakoztatás, ami nem éri el az Isten országa építésének magasabb rendű célját. Csakis ővele együtt lehet eredményes az az „emberhalászat”, amire Isten elhívta az ő gyermekeit ebben a világban, és ami Krisztus teste, az Anyaszentegyház gyarapodásához vezethet.

A közösen elköltött ebéd után, a hétvége záróakkordjaként a Continental Band zenés bizonyságtétele gyönyörködtette meg lelkünket, akik Istent dicsőítő énekszolgálatukkal, emelkedett és méltó befejezését jelentették csendeshétvégi áldott programjaink sorának.

Isten iránti hálával a szívünkben mondunk köszönetet a sajókazai testvérek odaszánt, lelkiismeretes házigazdai szolgálataiért, akik példaértékűen álltak helyt a kétnapos, fizikailag is megterhelő szolgálatokban. Továbbá köszönjük minden kedves varbói, alacskai, parasznyai és más gyülekezethez tartozó testvérek csendeshétvégénken való részvételét, akik megtisztelő jelenlétükkel hozzájárultak ez utóbbi áldott alkalmak, még áldottabbá tételéhez. Végül, de korántsem utolsó sorban Isten iránti hálával köszönjük a Tiszáninneni Református Egyházkerület részünkre e célra megítélt 250 000 Ft-nyi támogatását, mely az alkalmak megszervezésének anyagi finanszírozását lehetővé tette számunkra. Mindezekért és mindezek fölött legyen Istené a dicsőség!

Bakos István,

a Sajókazai- és Varbó Református Egyházközségek lelkipásztora