Hagyományos újévi fogadáson mondott köszönetet a Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöksége január 17-én az elmúlt év sikeres együttműködéséért lelkipásztorainak, intézményeinek, a történelmi egyházak helyi elöljáróinak és a kerülettel kapcsolatban álló szervezetek és vállalkozások jelenlévő képviselőinek a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tornacsarnokában.

Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének év eleji köszöntője a 46. zsoltárra épült utalva az imádság évére. A Magyarországi Református Egyházban ugyanis 2026 az imádság éve, amelynek fő üzenete az, hogy a világot és magunkat elcsendesítve meghalljuk Istent. Az év vezérigéje a 46. zsoltár 11. verse: „

– Ez az ige az ellazulásra, a belső békére, a pánik és a félelem elengedésére szólít – mondta Barna Sándor. A püspök magyarázatában kifejtette, hogy a csend nem a tétlenség ideje, hanem a figyelemé, amelyben helyükre kerülnek a dolgok, és Istenre bízzuk azt, amivel nem tudunk megbirkózni. Nem azért imádkozunk, mert nincs jobb dolgunk, hanem azért, hogy megértsük dolgaink értelmét, azt hogy miért élünk, azt hogy nem mi vagyunk a középpontban. – „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” – hangsúlyozta a püspök. Majd így szólt: Lássátok meg azt az Istent, aki irányítja a dolgokat, akinek hatalma van, aki megtartja az egyházat, aki vezetheti a közösséget, aki megáldhatja a hűséges szolgálatot. És amikor ekképpen helyére kerültek a dolgok, akkor személyes forrássá válik az imádság, amelyben erőt és bölcsességet kap mindenki a maga szolgálatához.

Az év elejéről szólva a püspök azt mondta, hogy ilyenkor megállva jó hálát adni a múlt esztendő közösen tett erőfeszítéséiért, jó tudatosítani önmagunkban és egymásban azt, hogy egy csónakban evezünk, és hogy mindannyian Isten munkatársai vagyunk.

Barna Sándor áhítatában azt kívánta, hogy az imádság láthatatlan kötelékként kapcsolja össze a közösségeket, hogy az emberek ne csak egymással legyenek képesek imádkozni, hanem egymásért is kérve Istent a közös dolgok megáldására, hogy az imádság évének a vezérigéje legyen ki-ki szolgálatának az erőforrása és az együtt munkálkodás közös alapja, megtartó és kapaszkodó a nehézségek idején Isten dicsőségére és Őt magasztalva.

Dr. Molnár Pál, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka beszédében utalt az országgyűlési választásra és az egyházkerületben történő püspökválasztásra, melyek közül mindegyiket fontosnak és meghatározónak nevezett a legfontosabbként mégis a személyes választást, Krisztus választását emelte ki, hiszen, mint mondta: Isten mellett senki nem nélkülözi a gondviselést. Meglátása szerint, míg Jézus Krisztus szenvedései közepette is türelemmel és következetesen vállalta feladatát, amelyben a szó és a tett egységet alkotott, addig az egyének életében a legnagyobb gond a hitelesség, amelynek kulcsa az alázatosságban rejlik. – Hitelesek úgy leszünk, ha alázatosan csináljuk azt a feladatot, amelyre hivattunk, vagy amelyre megbízatást kaptunk – mutatott rá a főgondnok és azt javasolta, hogy az alázat vezesse az év munkálkodásait.

(Címlapfotó: Balogh Csilla)

FOTÓGALÉRIA