Hagyományos újévi fogadáson mondott köszönetet a Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöksége január 18-án az elmúlt év sikeres együttműködéséért lelkipásztorainak, intézményeinek és a kerülettel kapcsolatban álló szervezetek és vállalkozások jelenlévő képviselőinek a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tornacsarnokában.

Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke beszédében eseménydús évnek nevezte a tavalyit, amely több váratlan fordulatot is hozott sok jóval, de, mint mondta, ezek mellett megtapasztalhattuk a gonoszság szétdobáló és megosztottságot okozó hatásait is falainkon kívül és belül egyaránt. Mindezek után a püspök Lukács evangéliumának egyik bátorító igéjét ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

„És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid.” (Lk 5, 18-20)

– A történet a bátor hitnek, a reménynek, állhatatosságnak, az együtt akarásnak, a közös összefogásnak a dicsérete és ígérete is egyben – emelte ki a püspök, majd rávilágított, hogy a történet a szolgálatra hív. Arra, hogy legyünk és tegyünk másokért. Az idei évre szóló kívánságát az együtt munkálkodás reményében a 90. zsoltár utolsó versével foglalta össze a püspök: „Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!”

Dr. Molnár Pál, egyházkerületünk főgondnoka Jakab levele 4. fejezetének igeszakaszát helyezve a középpontba azt hangsúlyozta, hogy a terveket és a célokat csak hitelesen lehet közvetíteni. Ehhez azonban hitelesen is kell élni tartva magunkat a bibliai világnézethez. Kapcsolódva a püspöki köszöntőben elhangzottakhoz a főgondnok Jakab levele 4. fejezetének 17. versét hozta fel: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” – Mi tehát tartsuk magunkat ehhez és cselekedjünk ennek megfelelően – hangsúlyozta.

A főgondnok kitért arra is, nem véletlen, hogy a Magyar Református Egyház az Élő ige éve után, idén az Ifjúság szolgálatának évét hirdette meg. A kettő ugyanis jól kapcsolódik egymáshoz egyfelől a hit megtartó ereje által, másfelől pedig lehetőséget teremt arra, hogy megújulást hozzon a fiatal korosztály életébe.

A főgondnok Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versének utolsó gondolatát idézve fejezte be beszédét megköszönve az elmúlt év közös munkáját, és kívánt az idei együtt munkálkodásra áldást.