A tanulmányút során meglátogatott három általános iskola közül kettő normál tanterv szerint működik, egy intézmény gyógypedagógiai fejlesztést végez. Az intézmények a református fenntartásban működő Eben-Haëzer iskolalánchoz tartoznak. Mindenki, aki az iskolaláncolatba tartozó intézménybe szeretne bekerülni, - akár tanulóként, akár pedagógusként, - felvételi elbeszélgetésen vesz részt. A pedagógusok, a tanulók és családjaik tekintetében is feltétel a református gyülekezethez való tartozás. Amennyiben a jelentkező nem tartozik egyetlen gyülekezethez sem, akkor segítenek gyülekezeti taggá válni úgy, hogy javaslatot tesznek a legközelebb levő gyülekezethez történő csatlakozásra.

Az iskolákban érezhetően nyitott légkör uralkodik, ahol a biztonságos és gyermekközpontú tanulási környezet kialakítása kiemelt jelentőséggel bír. Oktatásuk, pedagógiai szemléletük gyermekközpontúsága leginkább oktatásszervezésükben, módszertani felkészültségükben és az intézmények felszereltségében mutatkozott meg. Épületeik újak, vagy rendkívül újszerűek, a tantermek és berendezéseik egyszerre korszerűek és funkcionálisak.

Megtapasztalhattuk, hogy az intézmények közössége számára a Biblia iránytű életükben és munkájukban egyaránt. Az imádság, a zsoltárok éneklése és a hangszeres imaalkalmak már kisgyermekkorban is fontos szerepet játszanak. A felsőbb évfolyamokon éppúgy, mint az alsó tagozatban mindent gyakorlatba ágyazottan tanulnak, az új anyagokhoz gyakorlati példát és megvalósítási lehetőséget társítanak. Ez a pedagógiai szemlélet a matematika oktatásra ugyanúgy jellemző, mint a nyelvi órákra. A felső tagozatra rendkívül önállóvá válnak a gyermekek, az önkéntesség és egymás segítése mindennapjaik része.

Hollandiai iskolai rendszerben az osztályzás 1-10-ig terjedő skálán történik, a nagyon gyengétől a kiválóig. Magyar iskolarendszertől eltérően a gyermekek 4 és 12 éves kor között járnak általános iskolába. Az osztályokat csoportoknak nevezik. Az 1. és 2. csoportban folyó pedagógiai munka jellemzően megegyezik a magyarországi óvodai neveléssel. A tanulók 3. évfolyamtól kezdik elsajátítani az írás-olvasás alapjait és megismerni a matematikai alapműveleteket. Minden diák 8. évfolyam végén állami záróvizsgát tesz, amelynek egyik célja, hogy a tanuló bekerüljön a számára megfelelő középfokú oktatási intézménybe.

A meglátogatott gyógypedagógiai iskola SNI és BTMN státusszal rendelkező gyermekeket nevel. Az itt tanuló diákok 12-15 fős osztályokban két gyógypedagógus vezetésével, speciális oktatásszervezésben töltik napjaikat, így biztosítva számukra a sikerélménnyel teli iskolai éveket. A gyógypedagógiai intézményben nem normál tanítási napirend szerint szervezik az oktatást. Tanórai foglalkozások hossza attól függően változik, hogy a csoportban lévő tanulók meddig képesek koncentrálni, figyelmüket fenntartani.

Mindhárom iskolában azt a szemléletet láttuk tükröződni, hogy a korszerű, hittel és magas szintű szaktudással végzett pedagógiai munka befektetés a jövőbe, mert a jelen sikerorientált gyermeke adja a jövő társadalmának állampolgárát. A rájuk bízott gyermekeket megtanítják felelősséget vállalni, személyes célokat kitűzni és azokat megvalósítani. Nagy hangsúlyt helyeznek az asszertív kommunikációra, a kooperatív tanulási technikákra és a digitális kompetencia fejlesztésére, hiszen minden tanuló saját laptoppal rendelkezik a holland iskolarendszerben.

Tanulmányút során a delegáció tagjainak lehetőségük nyílt részt venni az Apeldoorn városában megrendezésre került nemzetközi oktatási konferencián is. A konferencia nemzetközi jellegét jól szemlélteti, hogy 15 országból több mint 80 résztvevő osztotta meg tapasztalatait a keresztyén oktatás helyzetéről, a jelenkor társadalmi és politikai viszonyai között betöltött szerepéről. Érdekes tapasztalás volt, hogy a különböző kontinensekről érkezett előadók ugyanazokat a problémákat emelték ki, amellyel Magyarországon is szembesül az egyházi oktatás: önállóság kérdése, társadalmi szerepvállalás lehetősége, gender-mozgalom elleni küzdelem. A nyílt társadalmi ideológia minden országban egyre nagyobb teret kap a médiában, miközben a hagyományos, keresztyén értékekre épülő társadalomszemlélet visszaszorulóban van. Ez a társadalmi folyamat az oktatás területén is feszültségekhez vezetett az elmúlt időszakban. Több előadásban is elhangzott, hogy az egyházi oktatási intézményeknek komoly szerepe és küldetése van ebben az ideológiai küzdelemben.

A háromnapos konferencia egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen magyar részről, dr. Ábrám Tibor osztotta meg tapasztalatait és véleményét az egyházi oktatás szerepéről a résztvevőkkel.

A hatodikos diákok angol nyelvű kalauzolása volt az alkalmazható tudásra a legjobb bizonyíték. A szülők és a nagyszülők önkéntessége, az iskolai életben való aktív szereplése példaértékű, és a szülői és intézményi értékek azonosságát is bizonyítja.

Közép-európai polgárként érdekes volt megtapasztalni azt a nagymértékű pluralizmust – többféle értékek vagy nézetek egyidejű létezését -, ami a holland társadalmat jellemzi.

Kulturális programként a Paleis Het Loo múzeumot látogathatták meg a részvevők, amely korábban az Orange-Nassau királyi család nyári rezidenciája és otthon volt.

A meglátogatott iskolákban szerzett tapasztalatok, a konferencia, találkozás hasonló keresztyén intézményben tanító pedagógusokkal inspiráló volt a küldöttség tagjai számára, intézményeik nyitottak akár a testvériskolai kapcsolatra is.

A részvevők beszámolói alapján szerkesztette Hegyesi Károly igazgató