A Tiszáninneni Református Egyházkerület Berentei Idősek Otthonában 2026.11.10-én hálát adtak a reformáció által kapott áldásokért és az intézmény megújulásáért.

Az ünnepi alkalom kezdetén Dobi Andrea tagintézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében elmondta, hogy együttlétük középpontjában a hálaadás áll, melynek vezérigéjéül a Római levél 11,36 szolgált: „Bizony, tőle, általa és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké.” Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az előkészítésében, szervezésében és hátterében végzett szolgálatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy méltó módon adhassanak hálát ezen a napon. Hangsúlyozta, hogy az alkalom két fontos üzenetet hordoz: hitben való megújulás és az egymás iránt érzett felelősség üzenete.

A hálaadáson Főtiszteletű Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a Zsoltárok 92,13–15 alapján: „Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öregkorban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak”. Püspök Úr igehirdetésében rámutatott arra, hogy az idős kor a hitben nem a lezárás, hanem az aktív lelki gyümölcsözés ideje. A viharokat kiálló, rugalmas pálmafa és a méltóságteljes cédrus képe megmutatja, hogy az idősotthonba való költözés nem félreállítás, hanem Isten védett, belső templomudvarába való átültetés. Aki az Úr szeretetében gyökerezik, az idős korban is képes sarjat hajtani: bölcsességével, derűs jelenlétével és imádságával a közösség láthatatlan tartóoszlopává és áldásává válik.

Nagytiszteletű Szőnyi Tamás esperes úr köszöntőjében a Zsoltárok könyve 80. fejezetének 20. versét idézte: „Uram, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!”

Ezt követően Molnár Ildikó, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Szeretetszolgálatának igazgatója hálás szívvel mondott köszönetet Berente Község Önkormányzatának, Képviselő-testületének és polgármesterének az otthon teljes tetőcseréjének finanszírozásáért. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tető az itt élők számára annak az otthonnak a biztonságát jelenti, ahol a mindennapjaikat élik, és ahol életüknek ebben a szakaszában nyugalomra és gondoskodásra találnak. Köszönetét fejezte ki továbbá a Tiszáninneni Református Egyházkerület vezetőségének azért, hogy immár öt éve figyelemmel kísérik és támogatják az itt folyó munkát, és fontosnak tartják, hogy az otthon folyamatosan fejlődjön, megújuljon.

Az ünnepi együttlét a berentei intézmény munkatársainak „Hogy minden magyar megértse…” című előadásával folytatódott, melyet az itt dolgozók együtt álmodtam meg. A műsor a reformáció egyik legnagyobb ajándékára emlékeztetett, arra a törekvésre, hogy Isten igéje minden emberhez a saját anyanyelvén szólhasson.

Az áldott találkozás végén az intézmény egyik kedves lakója, Ottó bácsi - aki Dédestapolcsányról érkezett ide, ahol hosszú éveken át aktív tagja volt a református gyülekezet közösségének - egy szép nótával ajándékozta meg a jelenlévőket.

Hálás szívvel őrizzük meg az együtt töltött idő emlékeit, kérve Isten áldását a közösség minden tagjára.

(MI-vel készült tartalom)