Református hagyományok, szakértelem, speciális kurzusok, modern, naprakész tudás, családias és meghitt légkör. Röviden ezek jellemzik a Sárospataki Református Hittudományi Egyetemet, amely idén is nyílt napra várta az érdeklődőket.

A rendezvényen a képzési kínálatról, a felvételi eljárás tudnivalóiról, a pontszámításról, a különböző ösztöndíjakról és a nemzetközi kapcsolatokról tájékoztatták a diákokat és a velük érkező pedagógusokat. Az érdeklődők képet kaphattak az intézményben folyó hallgatói életről is, akár még óralátogatáson is részt vehettek. Újdonságként idén az esemény egy kiemelt, központi téma köré szerveződött. Ez pedig a társadalmi felelősségvállalás volt, amelyen keresztül a társadalmi kihívásokra világítottak rá bemutatva azt, hogy a képzéseken keresztül miként készítik fel a diákokat arra, hogy válaszolni tudjanak az őket ért embert próbáló helyzetekre a saját szakterületeiken belül.

Az eseményt alapos szervezőmunka előzte meg, amelynek okáról dr. Nagy Károly Zsolt, az egyetem tudományos rektorhelyettese azt nyilatkozta az Európa Rádiónak, hogy az eddigiektől még tudatosabb és még alaposabb felkészülést a lelkészpálya iránti érdeklődés visszaesése indokolta, ami a többi közt az utóbbi évek közismert botrányaira, a lelkipásztorok társadalmi megbecsültségének hiányára, vagy a kicsi faluban élő lelkipásztorok családalapítási problémáira vezethető vissza.

– Ezeken kívül azt a tendenciát is figyelembe kellett vennünk, hogy a teológiai képzésekre már nem a hagyományosan vett gyülekezeti környezetből érkeznek az érdeklődők. Ez egyfelől problémaként másfelől pedig kihívásként jelentkezik, hiszen a diákok kevés olyan egyházi kötődéssel és tudásanyaggal rendelkeznek, amely alapján úgy érezhetik, hogy elhívás miatt lépnek a lelkészi pályára – a fogalmazott a rektorhelyettes. Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a lelkészi életút választásában is segíteni kell a fiatalokat. El kell nekik mondani, mit jelent az elhívás a lelkészi szolgálatra, így s felvételi kampányt ehhez igazítva kellett kialakítani. Elárulta, hogy az ötletet a római katolikus egyház papneveldéinek eljárásai adták, amelyek nagyon komolyan veszik a hivatásválasztás és a hivatásgondozás kérdéseit.

Mint azt a tudományos rektorhelyettes elmondta, ezekre a tapasztalatokra építve két évvel ezelőtt Gulyás Klára egyetemi adjunktus vezetésével a teológián létrejött egy 3 fős kommunikációs és beiskolázási osztály nagy hangsúlyt fektetve a közoktatási intézmények személyes megkeresésére, amelynek eredménye már látható, hiszen volt olyan év, amikor csak két érdeklődő érkezett a nyílt napra, az idein pedig már csaknem ötvenen vesznek részt. Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy a teológia szak népszerűbb lett, növekedett az ide jelentkező középiskolások száma, ami dinamikus emelkedést mutat. Ezúttal 15 középiskolás diák jelölte meg ezt a szakot, de nagy az érdeklődés a többi szak iránt is, így a szociális munka, a református közösségszervező vagy a katekéta szakra is. – Elmondhatjuk tehát, hogy a személyes kapcsolatépítés óriási lehetőségeket kínál arra, hogy növekedjen a jelentkezők száma az egyetem képzéseire – összegezte Nagy Károly Zsolt.

A szociális munka, illetve a közösségszervezés iránti komolyabb érdeklődés oka a rektorhelyettes szerint az lehet, hogy a régióban nagy szükség van a segítő és az olyan szakmákra, amelyek a közösségek megmaradását, fejlődését támogatják.

Az eseményen részt vevő diákok közül Tóth Lőrinc Ágoston azt nyilatkozta a rádiónak, hogy szerinte az egyetem az egész Kárpát-medencében jó hírét viszi a reformátusságnak, miközben öregbíti a város hírnevét is. A miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulója elmondta, hogy különböző rendezvények kapcsán már többször járt az intézményben és mindig jól érezte magát. Szereti ezt a légkört. Véleménye szerint a falakból is árad, hogy Istentől megáldott oktatási tevékenység folyik az intézményben, amely méltó műhelye a következő generáció református értelmiségének a kinevelésére. Úgy látja, hogy itt mindenki ismer mindenkit és mindenki számíthat a másikra, mindezek mellett naprakész tudással vértezik fel a hallgatókat, és nagy hangsúlyt fektetnek a szellemi, lelki, és a kulturális művelődésre. Szerinte a sokkal kisebb létszámú közösség és a családias hangulat minőségi tanulást eredményez és lelkileg is sok pluszt ad.