Hogy került a pataki diákok „asztalára” a darab? – A „Reformáció 500” jegyében 2017 őszén pályázatot hirdetett a Sárospataki Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Tudományok Intézete „Szenczi Molnár Albert élete zsoltárképekben” címmel. 18-35 éves fiataloktól vártunk pályaműveket, amelyek a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert életét mutatják be énekléssel kísérve. A legjobbat azzal is ígértük díjazni, hogy a teológusok kiszállásokon előadják. A jeligés pályázatokat tíz fős bíráló bizottság értékelte. Az első helyezést Tikász Ábel kapta. Mint később kiderült, kilenc éves kora óta jár a pápai református Teológia kántorképzőjébe, ő maga a budapesti Teológia hallgatója – és a pataki teológusoknak írt színdarabot. Ezzel azt is kifejezésre juttatja ez a darab, hogy mi összetartozunk.  Az ő pályaműve került bemutatásra az elmúlt vasárnap.

A pályázat célja – A pályázat célja az volt, hogy az ünnepév ne merüljön ki pusztán előadások meghallgatásában, hanem váljék közüggyé a reformáció minél szélesebb körben ma is. Ennek egyik módját a zsoltárok énekeltetésében ismertük fel: buzduljanak fel a gyülekezetek a zsoltáréneklésre, buzogjon fel az ősi forrás tiszta vize. Ha református – akkor zsoltár. Szinte stílusjegyünk a zsoltár. Mondhatnánk azt is szerénytelenül: márkajelzésünk. Itt van a kezünkben veretes kincsünk, a bibliai alapú ének, a versbe szedett, megzenésített Biblia: a zsoltár. Minden élethelyzetben találhatunk megfelelő zsoltárt, csak bele kell lapoznunk az énekeskönyvünkbe! Istent leginkább az ő saját igéjével dicsérhetjük méltóképpen. Célunk lett tehát a zsoltárok értékének felismertetése és népszerűsítése a gyülekezetekben. Hisszük, hogy gazdagodnak általa a gyülekezetek, de maguk a pályázók is. Ahogy egy másik pályázó, Bakti Judit írta Szegedről:

„A hitvalló eleinkről a legtöbbször inkább az érdemeiket szokták emlegetni, de a lelki küzdelmeiket, hányattatásaikat valahogy szeretik a háttérben hagyni, nem igazán felmutatni. Pedig ezek mutatják meg, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi: ugyanúgy szenvednek, ugyanúgy kísértésekbe esnek, ugyanúgy bűnösök, ugyanúgy betegek, elesettek sokszor. Ugyanakkor láthatjuk, hogyan tartotta meg Isten őket ezekben a helyzetekben, s emlékeztet arra, hogy az Úr a hívőket megtartja a földi szenvedések közepette az üdvösségre. Számomra többek között ez jelentett sokat, ez erősített az Istennel való kapcsolatomban abban az időszakban, amikor a pályamunkámon dolgoztam.”

A színdarab megvalósítói – A színdarabot Szatmári Emília tanárnő rendezte. Az énekeket Bereczki Róbert tanár úr tanította be. Szereplői a Sárospataki Református Teológiai Akadémia diákjai: Bodnár Milán, Halász Teodóra, Horváth Sándor, Kovács Kinga Nikoletta, Madaras Zsófia, Molnár Zsolt, Nyakas Gergő, Tóth Ádám. Az előadást segítette a Kollégium kamarakórusa: Gellén Máté, Kinde Zsófia, Móré Csaba, Rózsa Dávid, Szatmári Apor, Szendrey Dávid.

Az ünnepség – Az Alsóberecki gyülekezet istentisztelettel egybekötött, szép ünnepséget szervezett a színdarab köré. Az igehirdetés szolgálatát ifj. Csomós József egyházkerületi ifjúsági referens végezte. Szolgálata egyszerre szólt a Szentháromság vasárnap és a gyermeknap jegyében, felelősséget ébresztve Isten Igéjéért gyermekben, ifjúban és szülőkben, nagyszülőkben egyaránt. Az istentisztelet után a gyülekezet asszonyai terített asztallal vártak bennünket. Jelenlétével megtisztelte az ünnepséget a település polgármester asszonya, több szomszédos gyülekezet tagja, valamint a pataki Református Kollégium számos tanára.

A Szenczi Molnár Albert darab pedig elindult útjára. Legközelebb június 10-én adják elő a sárospataki református templomban a délelőtt 10 órai istentisztelet keretében. „Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó.” (Zsolt 147,1)

Sárospatak, 2018. május 29.

Fodorné Nagy Sarolta

intézetvezető egyetemi tanár, SRTA – GYTI