A monodrámát 2006-ban mutatta be az Aranytíz Teátrum Kökényessy Ágnes főszereplésével. Budapesti és vidéki nagyszínházi sikerei után, a reformáció közelgő 500. évfordulója kapcsán vándorútra kel és több protestáns gyülekezet templomában is műsorra tűzik.

A darab a reformáció híres asszonyának, a töretlen hitű és erkölcsű, tragikus életutat bejárt Bethlen Kata története, melyet a Reformáció Éve (2017) kiemelt színházi előadássorozatának nyitányaként az első teljes magyar nyelvű Biblia megjelenésének helyszínén, Vizsolyban, július 28-án mutattak be először. Az abaúji településen a rendező Pozsgai Zsolt mellett a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa is jelen volt.

Hafenscher Károly megnyitó szavaiban hangsúlyozta: "a reformáció nagy kérdése, hogy tudunk-e megújulni úgy, hogy komolyan vesszük a múltat, de éltető gyökérnek látjuk, amiből újat építünk". Az evangélikus lelkész kiemelte, hogy Magyarország kormánya tudatosan szeretne emlékezni a reformáció 500. évfordulójára "nem azért, hogy a múltba révedjünk, hanem hogy megnézzük a példát, a modellt, hogy meg lehet újulni".

– A megújulás az emberi szív mélyén kezdődik, aztán a kis közösségben, ami ha megtapasztalja a megújulás örömét, akkor tudja sugározni a nagyobb közösség felé. Nincs nagyobb szolgálat a 21. század elején a mai európai- és világhelyzetben, minthogy értéket őrizzünk, adjunk tovább és egymást gazdagítsuk – fogalmazott Hafenscher Károly, aki úgy vélte: "a megújulás felülről jön, mert csak Isten lelke képes megújítani az embert".

A színdarab iránt érdeklődőket Kovács Zsolt Levente, a Vizsolyi Református Egyházközség lelkipásztora is köszöntötte, aki elmondta, hogy a bemutatóval a 426 éves Vizsolyi Bibliának szerettek volna emléket állítani, tisztelegve a reformátor és bibliatudós elődök előtt.

A Kökényessy Ágnes és Incze Máté szereplésével bemutatott darabot Vizsoly után Tokajban, Erdőbényén és Tiszaszentmártonban láthatta a közönség. Augusztustól pedig a következő év végéig Palócföldön ugyanúgy bemutatkozik, mint Tolnában, vagy az Ormánság templomaiban.

Bethlen Kata 1700-ban született az erdélyi Bonyhán a vármegye főispánjának negyedik gyermekeként. Harminckét éves korára másodszor is megözvegyült, és gyermekeit is elvesztette, ezért Árvának nevezte magát. Református volt, ám katolikus férjhez kényszerítették, majd gyermekeit elvették tőle, nehogy református szellemben nevelje őket. Életét a református hit védelméért és anyai jogaiért folytatott küzdelme töltötte be.

Megalkuvás nélkül harcolt a lelkiismereti szabadságért. Kortörténeti szempontból jelentős "Életének maga által való leírása" című emlékiratában főként azokat a küzdelmeket írta le, amelyeket református vallásáért kellett folytatnia katolikus első férjével szemben. Levelei a haladás iránt való érzékéről tanúskodnak.

Bőkezűen támogatta az erdélyi református egyházközségeket és iskolákat. Otthona valóságos szellemi központja volt az akkori Erdélynek: folyamatosan kezdeményezte, támogatta új könyvek kiadását, kizárólag magyar nyelvű kötetekből álló könyvtárat hozott létre. Bethlen Kata 1759. július 29-én halt meg Fogarason, sírköve az ottani református templomban található.