Június 16-án Hernádszurdokon a református templomban találkozott hat gyülekezet, hogy tagjai közösen emlékezzenek a 104 évvel ezelőtti trianoni békeszerződés következtében megcsonkított történelmi Magyarország feldarabolására, és arra, hogy mindezen világpolitikai események ellenére is összetart a magyar nemzet. Az alkalom Egyházkerületünk gyülekezeti programtámogatásának segítségével valósult meg.
A zsúfolásig megtelt szurdoki templomban Géresi-Takács Klaudia lelkipásztornő hirdette Isten Igéjét. Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének 8. részből, a 38-39 versek alapján szólt.
„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, 39sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.”
A lelkipásztor az Ige kapcsán elsőként az ünnepet kiváltó ok felé fordította a hallagatóság figyelmét. Juhász Gyula sorait idézte a trianoni béke diktátum kapcsán:
„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,”
Majd ezzel szembe állítva azt mondta az igehirdető, hogy erre a szomorú érzésre éppen Isten Igéje és a benne foglaltak adhatnak gyógyulást. „Hiszen Istenünk Igéje és szava sokkal inkább olyan dologra irányítja a figyelmet, amely nem szétválaszt, hanem igenis összeköt bennünket. Ez az Ő szeretete.”
Ha képesek vagyunk elfogadni, hogy Krisztus az Ő testet öltött szeretete, és megfizette bűneink árát, akkor ennek az isteni szeretetnek nem csak részesei, hanem továbbadói is lehetünk. „Ez az, ami minket összekapcsol, hogy Isten gyermekei lehetünk” - tette még hozzá.
Azt, hogy közösségeink, szétszabdalt nemzetünk mégis képes és tud segíteni az elesetten, a rászorulón, azért tehetjük, mert mindannyiunkat ugyanazzal a lelkülettel szeret Isten.
„ma a panasz, a múltunk felett való kesergés helyett, népünk jövőjéért imádkozzunk.”
Géresi-Takács Klaudia igehirdetése zárásaként azt kívánta, minél többen ébredhessenek rá, hogy boldog az a nép, amely tud és akar őneki ujjongani. „Hadd tudjunk elődeinktől tanulva, a ránk bízott értékeket képviselve, Jézusra tekintve elfogadni Isten szeretetét.”
Az ünnepi alkalom az egyházközség lelkipásztorának, Kovács Balázsnak köszöntő szavaival folytatódott, aki háláját fejezte ki a megemlékező közösség tagjainak.
„A rohanó világban mindenki keresi az ember léptékű életet, őszinte érzéseket. Keresik azt a helyet, mely még nincsen lélektelenné digitalizálva.” Ilyennek írta le a házigazda szerepét betöltő községet.
Ezután a település nyugalmazott iskolaigazgatójának, Panyuscsik Jánosnénak előadásával folytatódott az ünnepi megemlékezés. A Trianoni békediktátumról és annak következményeiről tartott előadásában elmondta, hogy a 2012. évtől ünnepel közösen ez a 6 gyülekezet. Panyuscsik Jánosné úgy fogalmazott, hogy az elképzelhetetlen mértékű feldarabolás ellenére a nemzeti összetartozás: „Megmaradt nyelvünkben, hitünkben és kultúránkban, mely határokon átívelve él bennünk tovább.” A történelmi áttekintés a hernádszurdoki település és egyházközség ismertetésével folytatódott.
Ezt követően ének és szavalatok következtek. Barcza István a gyülekezet gondnoka köszöntötte ezután a megemlékező közösséget, majd megajándékozta azokat a vendégeket, akik elfogadták a közösség meghívását.
Dr. Hörcsik Richárd országgyűlés képviselő ünnepi köszöntésében Móricz Zsigmondot idézve, a magyarság Krisztusi sebeiről beszélt, melyek közül a legutolsó Trianon.
„104 éve velünk él ez a tragédia. A mai nap nem csak elmúlásról, nem csak gyászról szól, hanem az éremnek a másik oldaláról. Az újrakezdés nagyszerűségéről, egy nemzet élni akarásáról. Ezért a mai nap számunkra nem csak elmúlás, hanem az összefogásról és az összetartozásról is beszél. Élünk és megmaradtunk.”
„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!”
Dr. Kovács Gábor
Dr. Kovács Gábor elszármazott, a hat gyülekezet tagjainak és a vendégeknek köszöntésén túl, az érintett hat falu Aba nemzetségben gyökerező közösségéről beszélt. Majd arról a legbiztosabb erőforrásról beszélt, mely kortól, határtól függetlenül összeköthet minket: „Az ezen a tájon élők és távolra kerültek tartsuk meg egymást ragaszkodó szeretetben, tartsuk meg református hitünket, magyarságunkat, anyanyelvünket. Szeressük szülőföldünket és magyar hazánkat.”
A Perényi gyülekezet nevében Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szólt az ünneplő közösséghez, az összetartozásunk meglétéről minden nehézségben, ami volt régen és van most. Ezt követően átadta a Perényi gyülekezet meghívását a következő évre.
Abaújszina, Hidasnémeti, Hernádszurdok, Miglécnémeti, Perény és Tornyosnémeti gyülekezeteinek tagjai így adtak közösen hálát és adnak majd hálát a jövőben is. Mert lehet, hogy az országhatárok településeket és közösségeket választottak szét, de a generációkon átívelő nemzeti összetartozása Krisztusban megmarad.
