Az 1895-ben elkészült hangszert 1896 virágvasárnapján avatták fel. Az orgonáról Herczeg Zoltán orgonaművésszel, a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium tanárával beszélgettünk.

Herczeg Zoltán elsősorban az ogona különlegességeire hívta fel a figyelmet rámutatva arra, hogy ez az orgona egyrészt azért rendkívüli, mert a neves Angster orgona- és harmóniumgyárban készült és az alapító, az idősebb Angster József pécsi orgonaépítő mester még részt vett a munkálatokban. Másrészt azért sem mindennapi, mert a kétmanuálos, 16 regiszteres orgona még hagyományos mechanikus csúszkával készült, amelyből mára nagyon kevés maradt fenn ekkora méretben. Az orgona hangzásvilága is különleges, hiszen egy letűnt kornak, mégpedig a XIX. századnak a romantikus intonációját őrzi és idézi.

– Ez az orgona képes a teljes templomteret betöltő hangerejű játéktól kezdve a halk, bensőséges regiszterekig mindent megszólaltatni, ami miatt a hajdani romantikus zenén kívül más zeneműveket is nagyon hitelesen és érzékletesen képes megszólaltatni, sőt jobban, mint némely modern hangszer, ami miatt varázslatos élményt nyújt a zenét kedvelőknek – magyarázta Herczeg Zoltán, és mesélt egy kicsit arról is, hogy milyen érzés játszani ezen a hangszeren.

Szerinte a mechanika megkönnyíti, ugyanakkor meg is nehezíti rajta a játékot, hiszen sokkal nagyobb erőt kell kifejteni egy billentyű megszólaltatásához, mint egy később készült légvezérlésű vagy egy elektromos szerkezetű orgonánál, mivel a síp mindig csak annyi szelet kap, amilyen erővel a billentyűt lenyomják, ami viszont óriási könnyebbséget jelent.

Az orgona karbantartásával kapcsolatban is érdekességeket árult el a művész. Közérthető és hétköznapi hasonlatával élve az orgona ebből a szempontból olyan, mint egy autó, amelynek az éves karbantartása, hangolása elkerülhetetlen a hangszer működőképességének a megőrzéséhez és élettartaménak a meghosszabbításához. Hozzátette, hogy a nagyobb méretű hangolásokat, javításokat azonban elég 10-15 évente is elvégezni rajta. Ám mivel az orgona a legkomplexebb hangszernek számít az akusztikus hangszerek között a vele járó munkálatok hetekben, hónapokban a nagyobbak esetében pedig akár években mérhetőek.

Herczeg Zoltán végül azt is elárulta, miért kötődik ehhez a hangszerhez. Ha ugyanis annak a kornak a zeneműveit, amelyben az orgonát készítették hitelesen szeretné megszólaltatni és ugyanazt az életérzést szeretné átélni, amit egy korabeli szerző, akkor neki az avasi református templom Angster orgonája a legjobb választás.

Az orgona özv. Kovács Jánosné Heer Erzsébet jóvoltából épülhetett meg 1895-ben. A 2000-es évekre állapota annyira leromlott, hogy már nem tudta ellátni feladatát sem az istentiszteleteken, sem pedig a koncerteken. Az orgona állapotának végleges rendbetételére több mint másfél évtizedet kellett várni, 2015-2016-os helyreállítása után azonban eredeti hangzásával újra megszólalt.

Az Angster-orgona 130. születésnapján J. S. Bach: C-dúr prelúdium és fúga, BWV 547 műve csendült fel Szakál Zsófia előadásában.

(Címlapfotó: Balogh Csilla)