A lelkipásztori fizetések rendezésének lehetséges módjáról, a megvalósult beruházásokról és újabb tervekről is szó volt a Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlésén az egyházkerületi székház nagytermében, szeptember 21-én. Az eseményen a bizottságok beszámoltak munkájukról és a testület a Sárospataki Kollégiumért-díj odaítéléséről is döntött.
A közgyűlés Pásztor Dániel püspökhelyettes igeolvasásával és imádságával kezdődött.
Főgondnoki megnyitó
Ábrám Tibor megnyitójában rávilágított, hogy Isten és az ember időérzékelése különbözik: Isten az idő Ura, mi pedig az idő foglyai vagyunk. “Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk. (...) Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” - idézte a 90. zsoltárt.
A főgondnok hangsúlyozta: a közgyűlés számadás arról, hogyan osztottuk be az időt és az erőforrásokat. Másrészt hálaadás a megújuló létesítményekért és a megmaradásért.
Püspöki jelentés
Csomós József református püspök jelentésében először a lelkipásztori fizetésekről szólt. Ismertette, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület nettó kétszázezer forintra egészíti ki a lelkészek havi összjövedelmét és a szolgálatban eltöltött évek után pótlékot is fizetnek. “Céljuk, hogy az egyházkerületben szolgáló lelkészek egzisztenciája stabil legyen, és hogy teljes erejükkel a gyülekezetépítés szolgálatára tudjanak összpontosítani” - mondta. Anyagi akadálya nincs annak, hogy ezt a modellt Tiszáninnenen is bevezessük, de erről csak a kiskörzeti konzultáció-sorozat után érdemes dönteni - fogalmazott.
A hitoktatással kapcsolatban elmondta, hogy “minden rendben van” ezen a téren. Az egyházkerületben 196-an oktatnak hittant és ezt a szolgálatot az országban egyedülállóan magas arányban, több mint nyolcvan százalékban lelkipásztorok végzik. Csomós József szólt arról is, hogy összesen csaknem 10 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az elmúlt időszakban az egyházkerületben: intézmények energetikai korszerűsítésére, parókia felújításokra, építési beruházásokra és programokra nyertek pályázati támogatást.
Az előkészítés alatt álló projektek közül kettőt emelt ki: az Eötvös József Református Oktatási Központban 220 hektáros tangazdaságot szeretnének létrehozni, ahol elsősorban sertés- és baromfi feldolgozásra nyílna lehetőség. A tervek szerint innen konyhakész állapotban szállítanák a termékeket az egyházkerület intézményeibe. A beruházás becsült összege négymilliárd forint. “Megvalósítása esetén az önellátás biztosítása mellett az EJROK minden bizonnyal a legjobban felszerelt magyarországi mezőgazdasági képző intézmény lesz, ami a magyar vidék szolgálatában óriási szerepet tölthet be” - hangsúlyozta. Az országos óvodafejlesztési programmal kapcsolatban pedig elmondta: összesen 9 óvodát szeretnének indítani, több helyen már az ingatlanokat is megvásárolták.
Bizottsági jelentések
Az Iskolaügyi Bizottság jelentéséből kiderült, hogy 14 református köznevelési intézmény működik egyházkerületi fenntartásban, melyekben több mint nyolcezren tanulnak. A közgyűlés az egyházkerületi tanács döntését megerősítve öt intézményvezető megbízását hosszabbította meg, valamint alapító okiratok és pedagógiai programok módosításáról határozott.
A Missziói Bizottság beszámolója rávilágított, hogy az egyházkerület helyzetképe kettős: “egyfelől a megfáradás, fogyatkozás és öregedés, másfelől új templomok épülése, keresztény közösségek születése és minőségi, értéktöbbletet felmutató életek” jellemzik. Szűcs Endre elnök rámutatott, hogy a Miskolcon működő, felekezeti, de nem református fenntartású intézményekben egyre több református diák tanul, ami feladatot jelent a jövőben. Ezen túl ifjúsági programokról és a kántorképző tanfolyam befejeződéséről is beszámolt.
A Tanulmányi Bizottság jelentését Elek Gabriella titkár tolmácsolta a jelenlévőknek. Azt mondta: a lelkészeknek akkor lesz elég idejük az önképzésre, ha “megtalálják és szolgálatba állítják azokat, akiknek meg vannak a lelki ajándékaik, hogy egy-egy feladatot elvégezzenek a gyülekezetekben”. A bizottság az intézményesülésben látja a lelkésztovábbképzés jövőjét és fontosnak tartja, hogy az SRTA Lelkésztovábbképző Intézetet hozzon létre. Hozzátette: a teológia folyamatosan szervezi a képzéseit és alkalmait. A lelkészek a kreditek jóváírását a bizottságon keresztül kérhetik.
“Statisztikáink, helyzetünk és kilátásaink közepette is fel kell tudjuk mutatni a jó hírt, amiben tisztesség, igazság és szeretet van” - fogalmazott Rácsok András, a Kommunikációs Bizottság titkára. Úgy vélte: a gyülekezeti és egyházmegyei sajtótermékek széles palettát mutatnak. Jelentésében megköszönte Kósa Enikő emődi lelkipásztor munkáját, melyet az egyházkerületi lap több rovatának szerkesztőjeként végzett. A bizottság javaslatára a testület a tirek.hu honlaprendszer javításáról és frissítéséről határozott. Továbbá döntött arról, hogy a tirek.hu aloldalainak tulajdonosaitól szolgálati úton megerősítést várnak a honlapok aktív működéséről.
“Az intézményesült egyház jellegéből adódóan sok olyan feladatot lát el, ami szükségessé teszi a tervezett gazdálkodást” - fogalmazott Egeresi Gábor, a Gazdasági Bizottság titkára. A jelentésben először az egyházmegye költségvetési beszámolói kaptak helyet. Az építkezésekkel kapcsolatos adatokból pedig kiderül, hogy a négy egyházmegyében több mint egymilliárd forintot fordítottak a gyülekezetek épületeik megújítására. A diakóniai munkával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy “minden gyülekezet igyekszik a maga lehetőségei szerint tenni az elesettekért”.
A beszámolókat követően az egyházkerületi közgyűlés a Sárospataki Kollégiumért-díj odaítéléséről döntött. Az elismerést az egyházkerület a kollégium hazai és külföldi hírnevének öregbítésért, valamint az intézményért végzett közéleti és tudományos munka megbecsüléséért alapította 2006-ban. A díjat Pocsainé dr. Eperjesi Eszter lelkész, etnográfus kapja.
Szöveg és képek: Kojsza Péter