– Komoly kihívásnak tartom a szolgálatot, de nagy erőt ad hozzá, ahogy a gyülekezet fogadott a faluban – mindezt Tárkányi Csilla Edith, Ziliz református lelkésze mondta portálunknak, akit ünnepi istentiszteleten iktattak be hivatali tisztségébe, augusztus 14-én. A lelkipásztor előtte Abaújszántón és Encsen szolgált segédlelkészként. Mivel csak nyár közepén költözött a településre, először a gyülekezetet szeretné jobban megismerni, de később a templom felújítását is tervezi. Interjú.
– Egy erdélyi kis faluból, a kolozs megyei Inaktelkéről származom. Ott jártam templomba, iskolába, hittanórákra és ott konfirmáltam. A 90'-es évek elején a szüleim Magyarországra jöttek dolgozni, s aztán később én is követtem őket. Budapesten a Lónyai Utcai Református Gimnáziumban tanultam – mesélte a fiatal lelkész, akit gyerekkora óta érdekel a teológia. – 12. osztályban döntöttem el, hogy ebbe az irányba szeretnék menni. Valami miatt Sárospatakra esett a választás, ahová felvételt nyertem és lediplomáztam. Innen kerültem Abaújszántóra Dr. Enghy Sándorhoz és feleségéhez egy év gyakorlati időre, majd amikor elköltöztek a településről Baksy Mária esperes asszony mellé Encsre.
Kezdetben nem volt biztos abban, hogy ezt a feladatot kell végeznie, de úgy véli, azért került az esperesi hivatalba, mert Isten így rendezte. – Az egész életutam ilyen volt: az ember tervezi a jövőt, de bárhova kerültem, bármi is történt velem mindig azt éreztem, hogy az Isten rendezgeti útjaimat. Így volt ez a zilizi felkéréssel is: amikor meghallottam, hogy elköltözik a korábbi lelkész, Gombos Péter, még nem gondoltam, hogy egyszer majd itt fogok szolgálni. Az Úr Isten vezetésével megismerkedtem a ziliziekkel, meghallgattak, beszélgettünk és aztán megválasztottak a gyülekezet élére.
A lelkész nyár közepén költözött Encsről Zilizre, ahol már nagyon várták és szeretettek fogadták. – Egy olyan egyházközség van a településen, ahol az elmúlt száz évben nagyon kevés lelkész fordult meg, hiszen hosszú ideig szolgáltak itt, ezért is volt nehéz a gyülekezetnek, amíg csak helyettes lelkészük volt. Egy kicsit féltek, megijedtek, hogy mihez kezdjenek, ezért onnantól kezdve, hogy megismerkedtünk teljes erőbedobással és szeretettel mellém álltak. Kérnem sem kellett, mert látták, hogy mi hiányzik és hogy miben tudnak segíteni.
Tárkány Csilla Edithet nem csak a gyülekezeti tagok, hanem a környező falvak lelkészei is biztatják. – A beiktatásomon Molnár-Kovács Edit hangácsi lelkipásztor azzal köszöntött engem, hogy gyerekkorában, amikor erre járt, nem gondolta, hogy itt még élnek emberek. Aztán amikor Hangácsra került megtapasztalta, hogy ami itt van, az egy csoda. Ezt már én is megtapasztaltam, nem csak a költözésem során, hanem amikor a beiktatási ünnepséget szerveztük. Teljes odaadással, segítséggel, az egész falu összefogva szépítgette a parókia és a templom környékét – idézte fel a lelkész.
Mint mondta, elsősorban a presbitereket és a gyülekezeti tagokat szeretné megismerni, aztán neki fogni a közösségépítésnek. Fontosabb feladatként vár majd rá a templom felújítása, ugyanis az épület az 1920'-as években esett át utoljára nagyobb felújításon.
Kojsza Péter