1517-ben szegezte ki követeléseit és tanításait Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára, így kezdődött el ötszáz évvel ezelőtt a reformáció. Ennek tiszteletére gyűlt össze a Tiszáninneni Református Egyházkerület közössége, mintegy másfél ezren szombaton a városi sportcsarnokba, hogy istentiszteleten és konferencián emlékezzen az egyháztörténeti jelentőségű eseményre.

A református- és tiszáninneni címerekkel díszített színpadról Csomós József tiszáninneni püspök köszöntötte a hazai és határon túli vendégeket: "Legyen áldott Isten, hogy mind itt lehetünk, hogy emlékezhetünk és imádhatjuk az Ő szent nevét!”

Isten megújító műve

A jubileumi ünnepség istentisztelettel kezdődött. Kató Béla , az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett, hogy a reformáció Isten megújító műve volt. „Luther Mártont, később Kálvin Jánost és majd a többi reformátort is elhívta, hogy rámutassanak újból arra, amit Jézus Krisztusban megadott nekünk a mi Urunk. Ő az eredeti minta számunkra, akinek arcában felismerheti a mindenkori ember, hogy milyennek is kellene lennie.”

Az igehirdető elmondta, hogy Isten a reformációval lehajolt az Ő egyházához, és ez nem egyszeri volt, hiszen ma is elvégzi megújító munkáját.

Az igehirdetést követően két, a reformáció eseményeihez kapcsolódó előadást hallhattak az érdeklődők.

Vissza a forráshoz

Szabó István , a MRE Zsinat lelkészi elnöke rávilágított, hogy a 16. században az emberek Istent keresve az egyház, a világ és önmaguk akadályaiba ütköztek. „Luther az egyházban a forrást, a világban a szabadságot, önmagában pedig az istenarcot kereste és ezeket végül Jézus Krisztusban találta meg.

Abban a sodródó, ide-oda csapongó világban az irányok egyszer csak fölragyogtak és láthatóvá lettek. Jézus Krisztus az igazság: Ő nyerte vissza számunkra a szabadságot és az Ő arcán látjuk az igazi emberi méltóságot” – fogalmazott a dunamelléki püspök. Kiemelte: a forráshoz újra meg újra vissza kell térni, de az igazi keresztyén élet nemcsak reformáció, hanem transzformáció is, azaz "Jézus Krisztus ábrázatához való alakulás".

Hitvalló élet

Dienes Dénes egyháztörténész professzor előadásában a reformáció kezdetéről és az 1567-es Debreceni Zsinat 450. évfordulójáról is megemlékezett. Utóbbi esetében felelevenítette, hogy a tiszáninneni- és tiszántúli egyházmegyék küldöttei aláírták a II. Helvét Hitvallást, mellyel a magyar reformátusság egy európai nagy család tagjává vált. Hangsúlyozta, hogy az embernek Istentől való küldetése van, illetve hogy „a reformáció emlékezetének építése megújult és egyben bizonyságtevő életet” jelent.

Szellemi és lelki kincsek

Hafenscher Károly , a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa szerint a reformáció szellemi és lelki kincsek sokasága. „Ajándék emberek és események, amelyekben megmutatkozott a maradandó érték.

Ugyanakkor a reformáció jubileuma kihívás, mert szólni kell és számot kell adni a bennünk élő reménységről, a kincseinkről és a hitünkről.” Az evangélikus lelkész úgy vélte: az évforduló lehetőség is a kiindulóponthoz való visszatérésre, új utak és aktuális válaszok keresésére.

Közös örökség

Kriza Ákos , Miskolc polgármestere köszöntőjében a reformáció hatásairól beszélt és azt mondta, hogy a reformátorok fellépése túlmutat a teológia határain. – A reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, a természettudományok területén mind megmutatkozik.

A reformáció felekezetektől függetlenül mindannyiunk közös öröksége: nélküle sem a világ, sem Magyarország, de még Miskolc sem olyan lenne, mint ma. Olyan örökség, amely máig hat és amelynek nélkülözhetetlen eleme az állandó megújulás” – mondta a városvezető, aki szerint ma is világos zsinórmértékű, határozott reformerek kellenek a változásokhoz.

Identitásunk megőrzése

A reformáció ideje alatt a reformátorok öt tételben foglalták össze alapvető teológiai hitüket. Ábrám Tibor zárszóban elmondott gondolatai szerint a reformátori alapelvekben ma sem lehet megalkuvás.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka a magyar református identitás fontosságáról is beszélt azt hangsúlyozva, hogy „a keresztyén identitás megőrzése elképzelhetetlen keresztyén nevelés nélkül a családokban, a gyülekezetekben és az iskolákban”. Meglátása szerint ez fordítva is igaz: ha nem nyújtunk keresztyén nevelést gyermekeinknek, ne várjuk, hogy keresztyén identitás alakuljon ki bennük.

A programsorozat délután is folytatódott: a konferenciát követően a REFIT – ifjúsági istentisztelet évadzáróját tartották a sportcsarnokban. Az ifjúsági énekekben gazdag eseményen ifj. Csomós József hirdetett igét a REFIT Band közreműködésével.

Utána kórus- és orgonahangversenyre invitálták a vendégeket az Avasi Templomba, ahol az egyházkerületből felkért gyülekezeti- és intézményi kórusok, köztük a Miskolc-Hejőcsabai Református Egyházközség Énekkara, a Sárospataki Református Kollégium Kórusa, a Gönci Református Egyházközség Vegyeskara és a Lévay Gimnázium Kamarakórusa, továbbá a Cantus Firmus Református Énekkar léptek fel.

Képek és szöveg: Kojsza Péter