Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenység elismeréséért adományozzák. Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Dr. Enghy Sándor református lelkipásztor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia egyetemi tanára.
Úgy véli, a díjjal nem az ő személyes, hanem a vidéken dolgozó emberek, lelkészek, az egyházkerület és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia munkáját ismerték el. Méltó dolognak tartja, hogy ebben a „pluralista, globalista világban” felfigyeltek rájuk.
– Bibliai értelemben véve haszontalan szolga vagyok, aki nem érdemel jutalmat, hiszen csak azt tette, ami a kötelessége. A díjról pedig annyit, hogy eggyel több kereszt, aminek a hordozása nemes feladat, de a plusz kereszt plusz felelősséggel is jár – fogalmazott az egyetemi tanár.
A dunántúli származású Enghy Sándor felesége révén került Sárospatakra. Kisgyerekkorában traktoros, később orvos szeretett volna lenni. „Édesapám református lelkész volt. Óvott attól, hogy ezt a hivatást válasszam, mert látta a maga sorsán, hogy milyen áldozatokkal és kereszthordozással jár.” 1971-ben kezdte tanulmányait az ország akkori egyetlen református gimnáziumában. Édesapja a lelkészi pályáról az érettségi közeledtével sem tudta lebeszélni. A fiatal gimnazista tíz évvel később a Debreceni Református Teológiai Akadémián szerzett diplomát. A lelkipásztori szolgálatot minden nehézségével együtt a legszebb hivatásnak tartja, és – mint mondja –, soha nem bánta meg döntését.
Már tanulmányai során különleges érdeklődést mutatott az Ószövetség és a bibliai nyelvek iránt.
– Semmi nagyobb jelentősége nincs annak, hogy az Ószövetséget választottam, minthogy valahol el kellett kezdeni és mélyre ásni, hogy az ember megtalálja az összefüggéseket. Igyekszem a teljes palettát megismerni, és az Ószövetségen keresztül nézni az Újszövetséget is. Egy jó kertész tudja, ahhoz, hogy egy fa gyümölcsöket teremjen tápanyagra van szüksége. Itt van az Ószövetségben ez a gyökér, amiből az egész teológia meríti az energiát és gyümölcsözik – meséli.
Enghy Sándor bibliai héber nyelvet is tanít a teológián. Szerinte fordításban olvasni a Bibliát olyan, mint a csomagoláson keresztül enni a jégkrémet, vagy mint a menyasszonyt a fátylon keresztül megcsókolni.
– Kicsit olyan ez, mint az autószerelés: nem elég kikönyökölni az ablakon és nyomni a gázt, hanem mélyebbre kell ásni. A Biblia eredeti nyelve a magamfajtának a szakterülete. Vissza kell menni azokhoz a gyökerekhez, amiből ez az egész kultúra táplálkozik. A tiszta forrásból meríteni más érzés, mint a csapból kifolyó vizet inni. Én ezeket a mélységeket próbálom fölfedezni a Biblia nyelveiben.
Enghy Sándor számos egyházi tisztséget tölt be: többek között az Abaúji Egyházmegye tanulmányi előadója, az Egyházi Jövőkép Bizottság tagja, a Doktorok Kollégiuma Vallástörténeti szekciójának és a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottságának delegált tagja. Ennek ellenére azt mondja, nem szereti a tisztségeket. Csupán azokat a felkéréseket vállalja el, amelyek kedvenc időtöltéséhez, a Biblia tanulmányozásához kapcsolódnak.
Kojsza Péter