A szervezők, Tóth Viktória és Tóth István lelkipásztorok egy kötetlen, családias találkozót szerettek volna tartani, amelynek középpontjában az ismerkedés és a személyes beszélgetések állnak. Ezt megalapozva Pányokról elszármazott másodgenerációsok vallottak arról, hogy milyen emlékeik vannak a településen töltött időkről. A könnyed hangvételű „kanapébeszélgetést” Eperjesi Tamás, a Magyarországi Református Egyház Missziói Irodájának munkatársa moderálta.

Kováts Andreának , a Magyar Állami Operaház főjátékmesterének az édesanyja és a nagyszülei születtek Pányokon. Gyerekkorában gyakran megfordult az abaúji településen, azóta is minden évben visszajár nosztalgiázni. „Szeretek egyedül hátramenni az udvarra, ott ücsörögni és nézni a hegyet. A mozgalmas főváros után számomra létkérdés, hogy itt megnyugodhassak és feltöltődhessek” – fogalmazott Andrea, aki ezúttal tízéves kisfiát is magával hozta. Azt vallotta, hogy a térség minden nehézsége és kihívása ellenére a pányokiaknak büszkének kell lenniük arra, hogy itt élnek. Hozzátette: fontos, hogy az emberek részt vegyenek a vidéki közösségek életében.

Csend, nyugalom és természet – elsőre ez a három dolog jut eszébe Szunyog Istvánnak Pányokról. „Ez a környezet annyira megihletett gyerekkoromban, hogy azóta is mindig visszavágyom, és ha csak tehetem, visszajövök.” A Miskolci Egyetem tanszékvezető docense szerint mai rohanó világunkban egyre fontosabb szerepet kap a feltöltődés és a pihenés. Úgy látja: ezekre kínál kiváló lehetőségeket a település és környezete. „Aki egyszer belecsöppen az itteni életbe és megtapasztalja a helyi értékeket, az vissza fog vágyni” – hangsúlyozta a beszélgetés során.

A faluból egészen a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjáig vezetett Jobbágy Csaba útja, aki gimnazista koráig élt Pányokon. Számára ez az a hely, ahol sok ismerős köszön vissza az utcán, és ahol mindenkinek van egy bátorító szava a másikhoz. „Az itt ért impulzusok mind hozzájárultak ahhoz, aki vagyok. Az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultam itt, hogy mindig segítő szándékkal forduljak az emberekhez” – mondta. Szerinte Pányoknak meg kell maradnia annak a településnek, amiből messziről csupán a templomtorony látszik, közelebb érve viszont még több érték tárul a látogatók elé.

A résztvevők ezt követően egy közös istentiszteletre gyűltek össze a református templomban, ahol Szabóné Kovács Márta nyírteleki református lelkipásztor hirdetett igét. Az istentiszteleten a miskolci Classic Brass Quintet adott koncertet.

A találkozó gyertyafényes vacsora mellett ért véget a gyülekezeti terem udvarán.

A találkozón befolyt adományokat a pányoki gyülekezet „életben maradására” fordítják a szervezők.

Kojsza Péter