"Ábel igazságai és Tamási Áron életműve" címmel tartott előadást Takaró Mihály irodalomtörténész Miskolcon, február 23-án. Az eseményt az író halálának 50. évfordulója alkalmából a Belvárosi Református Egyházközség és a Lévay József Közművelődési Egyesület szervezte.
Szinte minden ülőhely megtelt az egyházkerületi székház nagytermében, fiatalok és idősek egyaránt kíváncsiak voltak a Kossuth-díjas magyar író életművét és az Ábel-regényeket bemutató irodalmi előadásra.
Takaró Mihály az író gyerekkorának ismertetésével kezdte előadását: emlékeztetett, hogy kilencéves korában pisztollyal előtte a bal hüvelykujját, ezért szülei úgy határoztak, hogy a gazdasági munka helyett taníttatni fogják. 1918-ban kezdte meg jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd miután lediplomázott, a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább, ahol 1922-ben szerzett diplomát. Nevét ekkoriban változtatta meg Tamás Jánosról Tamási Áronra.
Takaró Mihály egyenletesen magas színvonalúnak nevezte Tamási Áron munkásságát, aki a méltó emberi élet keresését és megélését tűzte ki életcélul. "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Takaró Mihály szerint az "Ábel Amerikában" című regény emblematikus mondata különösen aktuális a globalizált világban.
– Aki elmegy innen, semmit nem vihet magával: sem a házat, ahol született, az utcát, ahol először járt, az iskolatársakat és a temetőt, ahol a szülei vagy nagyszülei nyugszanak. A kultúráját magával viheti, de ami itt gyémánt, az ott kavics lesz. Tamási nagyon jól tudta ezt, hiszen 1923-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol három évig élt. Úgy emigrált, mint a legnagyobbak: elment, de az író itthon maradt.
Takaró Mihály szerint az író életműve azt üzeni a 21. századi magyar ember számára, hogy legfontosabb dolga a magyar identitás megőrzése. "A világot magyar szemmel nézzük, soha nem semlegesen, de mindig elfogulatlanul!"
Kojsza Péter