Sajósenyén vette kezdetét a három települést érintő ökumenikus imahét. Sajóvámos, Sajópálfala és Sajósenye gyülekezetei január 19–23. között, minden hétköznap este összegyűlnek az ige köré. Kiss Péter református, Kecskés László római katolikus, valamint Tószegi István és Kiss Attila görögkatolikus atyák összefogásával valósul meg az ökumenikus egység.

Az első alkalom január 19-én Sajósenyén, az Ökumenikus Templomban volt, ahol egy tűt sem lehetett leejteni a földre, úgy belakták a hívek. A szolgálatot Kiss Péter nyitotta meg, majd sorra kapcsolódtak be Tószegi István és Kiss Attila Gellért az igeolvasásba és imádságba. Az alkalom igehirdetője Barna Sándor püspök úr volt, aki az ApCsel 15,36–41 alapján prédikált. A püspök szolgálatában kihangsúlyozta, hogy az igeválasztásnál szándékosan tért el az Ef 4,4-től, amely az imahét irányadó igéje: „Egy a test és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is.” Szerette volna közel hozni azt a teológiát, amelyet Pál képvisel, és megmutatni, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban.

Szép analógiaként mutatta be, hogy két, Krisztus ügyéért égő hittestvér miként munkálkodott vállvetve, majd egy ponton – Antiókhiában – hogyan váltak el egymástól. Barnabás és Pál egy személyes nézeteltérés után indulnak külön úton tovább. Külön úton, de egy cél érdekében: hogy Krisztus neve felmagasztaltasson. Az igehirdető az apostolok munkáját az útjaik különválása ellenére is áldottnak nevezte. Főtételként hangzott el, hogy a fontos dolgokban egység tud lenni a felekezetek között; ami nem üdvösségkérdés, abban lehetünk szabadok. Minden egyébben pedig legyen meghatározó a szeretet, amelyet egymás iránt tanúsítunk.

Az ökumenikus alkalmon a kiadott liturgikus füzet imádságai és énekei hangzottak el. A béke iránti vágy többszörösen is visszhangzott a kis templom meghitt közegében. A helyi énekkar szolgálata visszaidézte a karácsonyi kántálás és gyertyagyújtások hangulatát. Az istentisztelet végén Kiss Péter lelkipásztor sokszoros köszönetet mondott a szolgálattevőknek és minden közreműködőnek, legyenek azok a kisbuszok sofőrjei vagy éppen a szeretetvendégség szervezői. A lezárást a lelkészek áldása, valamint az „Imádkozzunk a hazáért” kezdetű ének és a Nemzeti imádságunk adta.