A Vizsolyi Református Egyházközség és a Széchenyi Társaság közös kulturális konferenciát rendezett Vizsolyban, a Bibliás Könyvesházban, január 29-én. A Széchenyi István emlékév alkalmából tartott tanácskozáson történelmi témájú és nyelvműveléssel kapcsolatos, tudományos előadások hangzottak el.
A legnagyobb magyar születésének 225. évfordulója kapcsán rendezett konferencián Kovács Zsolt Levente köszöntötte a résztvevőket. A vizsolyi református lelkész egyebek mellett arról beszélt, hogy Széchenyi István számára a magyar nyelv ügye olyan fontos volt, hogy egy évi birtokjövedelmét ajánlotta fel egy Tudós Társaság (MTA) felállítására, anyanyelvünk művelésére 1825-ben. "Ezzel elindítva az anyanyelvünk ügyében egybeforrt hazaszeretetet, a reformkort, mely magyar nemzetünk újjászületését hozta."
Elmondta azt is, hogy a konferenciának otthont adó, Mantskovit Bálint nyomdászról elnevezett könyvesház nem csupán hitéleti, hanem "kultúraépítő" szerepet is betölt, Vizsoly pedig "nemzetmegtartó erőként" szolgál. Ebben a szellemben két évvel ezelőtt rendezték meg az első kulturális konferenciájukat, melynek folytatásaként idén nemzetünk legnagyobb értékét, a magyar nyelvet helyezték a középpontba.
Az egész napos szimpóziumon a hungarikumok szerepéről, a nemzeti nyelvről és identitásról, a Vizsolyi Biblia nyelvújító szerepéről és Kazinczy Ferenc életművéről esett szó.
A meghívott előadók között volt Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának helyettes államtitkára, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára és Cserháti László alelnök, továbbá Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeuma főigazgatója és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára igazgatója.
Kojsza Péter