Megújult és kibővült a gyülekezeti ház az alig 420 lakosú zempléni Nyíri községben. Az épületet a Magyar Falu Program támogatásával korszerűsítették.
Évekig üresen állt a gyülekezeti ház a nyíri református egyházközség udvarán. Az épület régen csűr volt, amit a reformátusok alakítottak át közösségi térré. Orbánné Verók Zsuzsanna lelkipásztor elmondta: még élnek olyan gyülekezeti tagok, akik részt vettek ebben a munkában.
A magyar állam csaknem 23 millió forinttal támogatta a rossz állapota miatt nem használt ház felújítását. A pénzből nemcsak helyreállították, hanem ki is bővítették az épületet: vizesblokkot és ifjúsági szobát alakítottak ki, ahol a tervek szerint baba-mama kört és bibliaórákat tartanak majd. Eszközöket is vásároltak és közösségépítő programokat is szerveznek majd.
Az egyházmegyétől további négyszázezer forintot kaptunk, amiből a fűtést korszerűsítettük - mondta a lelkipásztor, aki az ünnepségen úgy fogalmazott: a megújult épületben Isten nemzedékről nemzedékre való kegyelme szeretete és hűsége mutatkozik meg. A gyülekezeti ház legnagyobb termét Darányi Lajos református püspökről nevezték el, ami jelenleg gyülekezettörténeti kiállításnak ad helyet.
A felújításért tartott január 17-i hálaadó istentiszteleten Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese hirdetett igét, aki arról beszélt, hogy Istennek célja van az életünkkel. „Türelme napjainkhoz napokat told és megengedni azt, hogy a kegyelmi időben jót és jól cselekedjünk igéjének akarata szerint.” Azt mondta: Istent kell képviselnünk a világban, aki a nehéz helyzetek során is mellettünk áll. „A keresztyén közösség mindig befogadó kell legyen és meg kell nyitnunk szívünket a másik ember előtt! Ez a záloga annak a bizalomnak, amelyet építeni kötelességünk, közösségeinkben és személyes életünkben egyaránt” - emelte ki.
Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese úgy vélte, hogy építkező gyülekezet működik a községben, a gyarapodáshoz és fejlődéshez pedig összefogásra van szükség. Mint kifejtette: a felújítással nem csupán állagmegóvást végeztek el, hanem funkciót is adtak az épületnek, amelyben „lelki élet” folyhat.
„Kötelességünk, hogy az ősök által épített, lakott és megvédett környezetet ne csak szeressük és tiszteljük, hanem megóvjuk, és tovább adjuk” - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatáson. Soltész Miklós közölte: a kormány az egyházakkal együttműködve arra törekszik a faluprogram keretében, hogy segítse a falvak megmaradását. Az egyházak és a kormány célja, hogy a közösségek a legkisebb településeken is megmaradjanak - szögezte le.
Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő kiemelte: a gyülekezeti ház felújítása a szolgálat jele. „Megerősít abban, hogy van értelme a küzdelemnek, amit a vidék és az eklézsiák megerősítéséért végzünk”. A politikus emlékeztetett: hasonló célokra összesen 130 millió forint támogatást utaltak ki, ami azt jelzi, hogy „élet és vitalitás” van a gyülekezetekben.
Szöveg és képek: Kojsza Péter