2017. június 24-én, Szent Iván éjszakáján du. 16 órától hajnali 1 óráig különleges lehetőségekkel várta a Múzeumok Éjszakája programsorozat iránt érdeklődőket a Sárospataki Református Kollégium.
Június 24. már jó ideje nem csak a boszorkányok és varázslók éjszakája, hanem a régi szokások, régi kincsek felmutatásának az alkalma. Magyarországon 2002 óta minden évben megrendezik a Múzeumok éjszakájá t, egyre bővülő körben: kezdetben inkább csak Budapest és a megyei jogú városok nagy múzeumai, mára már kisebb helységek önkormányzatai is szerveznek erre a délutánra és éjre programot. Sárospatakon is van ennek az eseménynek hagyománya: a Vár és a várnegyed katolikus intézményei voltak eddig ennek propagálói, idén csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez a református városrészből a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményei. A kezdők lendületével és örömével fogtak neki a munkához, s így az események után, úgy tűnik a visszajelzésekből, hogy egy szép és vidám estét teremtettek meg az idelátogatók számára.
Az idei hívószó az örökség volt, amihez nem okozott nehézséget régiségekhez, ősi szakmákhoz, játékokhoz kötődő programot kínálni. A Kollégium munkatársainak speciális szaktudása adta ennek a hátterét. A könyvtáros, levéltáros és restaurátor kollégák egy könyv, kódex vagy kézirat sajátságainak ismerői szívesen hoztak elő a raktárak mélyéről különleges szépségeket, mint a legrégibb pataki kéziratot (8. század), oklevelet (1294) vagy kéziratos kódexet (1440k.), vagy fejedelmek könyvtárából idekerült 16. századi pergamenkötésű kiadványokat. A Kollégium épületei adtak helyet a benti kézműves-foglalkozásoknak, a tágas udvar a kintieknek. Bent meg lehetett csodálni a 18. század előtti könyves műveltség helyi évszázados örökségét éppúgy, mint a múlt századi pataki képeslapokat, majd az eddigi látogatók átváltoztak miniátor rá s deák ká, s készítettek maguknak oklevelet vagy éppen szerelmes levelet iniciáléval, viaszpecséttel s láthatatlan tintával. A könyvkötészet szerelmesei a könyvbelső borítójának régi formáját alkották meg az ebru nevű vízfestéssel, s metszhettek linót exlibrishez. A lúdtollal és pergamennel felszerelt fejedelmi íródeákok beöltöztek középkori vagy reneszánsz ruhába, s fotó készült róluk a könyves pulpitusnál. Az udvaron a kicsik korongoztak, kancsókat, tálakat gyártottak, gyertyát öntöttek. A Múzeumban Százéves fizikaórán vehettek részt az érdeklődők, s óriásbábok meséltek az aprónépnek tanulságos mesét, különleges kézárnyjáték illetve a gimnazista színjátszókör hatalmas tapsot arató előadása szórakoztatta az idősebbeket. Az udvar teli volt zsibongással, élettel, hiszen a programok egy része itt zajlott, de itt nyitott meg erre az estére Rákóczi Vakhúsdá ja (lepcsánka és sztrapacska marhapörkölttel, házi szörppel volt a kínálat) és a Fejedelmi borbár mádi pincészete, és itt húzta a talpalávalót a népzenét játszó helyi együttes, a Zsindely . Szürkületkor a fák színes lampionokkal teltek meg, a sötétből a Kollégium épülete a benne mozgó látogatók és az imbolygó fények folytán valósággal megelevenedett. Éjfélkor pedig a bátrak éjszakai lampionos vezetésen vettek részt a Kollégium tiltott részein.
A Pataki Kollégium megnyitotta öreg kapuit a régiségek iránt érdeklődők előtt, először a Múzeumok éjszakáján, de – reméljük – nem utoljára, hiszen a Tudományos Gyűjtemény ezután is várja a látogatóit! A munkatársak, szervezők és játékmesterek, fellépők és előadók együtt tették a Kollégium varázslatos éjszakájává a 2017-es Szentivánéjt.
Csorba Dávid