A Csobaji Református Egyházközség az 1948-49-es szabadságharcra is megemlékezett a március 12-én tartott istentisztelet keretein belül. Madaras Irma lelkipásztor képes beszámolót is küldött Portálunknak:
Isten kegyelméből március 12-én a vasárnapi istentisztelet keretein belül megtartottuk a március 15. –ei ünnepséget.
“Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Mk 6,50b) hangzott az igehirdetés textusaként. Jézus elindult a tengeren járva a tanítványai felé és szólt a bíztatás.
Nem csak akkor volt szükség, ezekre a szavakra, hanem a történelem folyamán, és ma is jó újra hallani a bíztatást, és megtapasztalni, hogy az élet nehézségei közt is Jézus jön felénk, segíteni.
Március 15.-e nem csak akkor jelentett örömet, hanem most is, lehet nem egy egész nép számára, de a csobaji embereknek molyost csalt ez a nap az arcukra. Igazi csodaként élhettük meg, hogy kicsinek bizonyult az imaterem, hála az Úrnak, székeket kellet kérnünk, hogy mindenki le tudjon ülni.
Az Igei szolgálat után Bence, gyülekezetünk lelkes, bár még kis elsős tagja köszöntötte versben az összegyűlteket, majd a csobaji kórus énekkoszorúja hangzott el, Juszku Gergő vezetésével.
Veresek és énekek örvendeztetek meg bennünket, melyek a csobaji ifjúság ajkáról hangzottak el. Köszönet illeti Pózosné Gál Tímea tanárnőt, aki segítet felkészíteni az ifjúságot erre a szép eseményre.
Himnusz után a kijáratnál az ifjúság nemzeti színű süteménnyel kínálgatta a gyülekezet tagjait. Mindenki boldogan ment haza, azzal a reménységgel, hogy még sokszor meghalljuk Megváltónk bíztató szavát, “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”. Bízom abban is, hogy még sok ilyen áldott szép napot ad az Úr gyülekezetünk számára.