Egyre többen érdeklődnek a Boldvai Református Egyházközség által szervezett ökumenikus női csendesnapok iránt, amelyre nem csupán Boldva vonzáskörzetéből érkeznek érdeklődők.
Három évvel ezelőtt Prókai Ilonában, Prókai Árpád, a Boldvai Református Egyházközség lelkipásztorának a feleségében fogalmazódott meg annak a gondolata, hogy csendesnapra hívják a nőtestvéreket Boldvára. Akkor még csak 17-en jöttek össze, és csak kevesen a boldvai gyülekezetből. Idén novemberben már 60-an voltak. Ezúttal az eddigiektől is többen voltak jelen a boldvai gyülekezetből, de érkeztek Gödről Budapestről, Sajószentpéterről, Kazincbarcikáról, Noszvajról, Debrecenből, Orgoványból és Tibolddarócról is.
Prókai Ilona Istentől való elhívásnak tartja, hogy felekezettől függetlenül közösségbe szervezze az asszonytestvéreket, hogy Isten színe előtt beszélgessenek, kiszakadjanak a mindennapi háziasszonyi feladatokból.
– Tavaly már 32-en voltunk és ismét nagyon jól éreztük magunkat az Úr jelenlétében. Akkor már biztos voltam abban, hogy ez nem csak az én ötletem volt, hanem Isten gyönyörködik abban, ha az övéi együtt vannak. Szeretnénk ezt az elhívást úgy betölteni, hogy minden egyes összejövetel valóban az Istentől indított alkalom legyen – idézte fel az idei alkalom előzményeit az Európa Rádiónak Prókai Ilona. Kitért arra is, hogy nagyon sok ötletelés, álmatlan éjszaka és előkészületi munka van mögöttük, de a hálás, csillogó szemek, mosolygós arcok minden fáradságot megérnek, ahogy az ige is üzeni: „aki mást felüdít, maga is üdül.” (Péld 11, 25)
Forrás: Prókai Árpád/Facebook
A szervezők a „… mert én az Úr vagyok, a te gyógyítód.” (2 Móz 15, 26) vezérigét választották a november 7-én megrendezett alkalomnak.
Az eseményen külön férficsoport is alakult azoknak a férfiaknak, akik a rendezvényre szállították az asszonytestvéreket. A nap programjait templomlátogatás, kiscsoportos foglalkozások, beszélgetések, előadás, közös ebéd és bizonyságtételek alkották.
– Nagyon fontosnak tartom a bizonyságtételeket. Egyrészt azért, mert elhívásunk szerint el kell mondanunk egymásnak, hogy mit tett Jézus Krisztus a személyes életünkben, másrészt azért, mert ezeknek a kinyilatkoztatásoknak hatalmas ereje van mások életére. A tapasztalataim szerint akárhányszor bizonyságot tettem a Krisztusba vetett hitemről, a csodákról, amelyeket megéltem vele kapcsolatban mindig bátorítólag hatott azokra, akik a hallgatóság közül éppen akkor olyan helyzetben voltak, mint amiben én – hangsúlyozta Prókai Ilona.