A gyülekezetben eddig megvalósult beruházásokért, köztük a legutóbbiért, a templomkerítés felújításáért adtak hálát a tiszaladányi református templomban, október 20-án.
“Van miért hálát adni” - mondta dr. Szemánné Görög Marianna református lelkipásztor az elvégzett munkákkal kapcsolatban. 2011-ben felújították templomukat, aztán a parókiát és táborukat tették rendbe, most pedig a templom régi drótkerítését cserélték le. Utóbbit eredetileg pályázatból szerették volna finanszírozni, de mivel erre nem volt lehetőségük, más megoldást kerestek.
Az új, kovácsoltvas jellegű kerítés adományokból, a falubeliek összefogásával készülhetett el. Az egyházmegye négyszázezer forintos támogatásából vásárolták meg az alapanyagot és két presbiter végezte el a munkát. A betonlábazat törmelékeinek elhordásában az önkormányzat is segített.
- Ez a kerítés az élő példa rá, hogy ami embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges. Nem egy halott gyülekezet vagyunk, hanem itt mindenki él és dolgozik. A kerítés elkészítéséhez olyanok is hozzájárultak, akik nem feltétlenül egyházközeliek - fogalmazott dr. Szemánné Görög Marianna. A lelkipásztor elmondta, hogy az épületek mellett a gyülekezet is fejlődött. A Tokaj melletti községben pezsgő református élet van: ifjúsági csoport működik, táborokat szerveznek és határon túli kapcsolatokat ápolnak.
Mészáros István református esperes a Márk 2, 1-12. alapján tartott igehirdetésében először arról szólt, hogy “Isten kegyelméből és szeretetéből” valósulhattak meg a beruházások. A templomkerítés pedig az “odaszánt, kötelességtudó szívek és életek nélkül” nem épülhetett volna újjá. Fontosnak nevezte, hogy a gyülekezet közösségéért is hálát adjanak, hiszen ez az, ami tartalommal tölti meg a kézzel emelt épületeket.
“Hálát adunk azért, hogy rendszeresen hirdettetik az életet adó ige, amely vezet bennünket és megmutatja számunkra küldetésünk célját és értelmét. A mi életünk és szolgálatunk értelme az ige hirdetése, hallgatása, megértése és cselekvése” - hangsúlyozta Mészáros István. Hozzátette: a kétkezi munka is lehet istentisztelet, ha azt Isten dicsőségére végzi valaki, “őt tiszteljük szavainkkal és cselekedeteinkkel”.
Az esperes rávilágított: olyan lesz a világ, amilyenné mi formáljuk. - Nekünk adatik az a kegyelem és lehetőség, hogy az evangélium által formálhatjuk a környezetünket. Vegyük ezt komolyan egy olyan világban, amelyben nagyon sok a panasz és a keserűség, az egymásnak feszülő indulat. A keresztyén ember örömmondó békekövetként járjon elöl jó példával, hirdesse és élje meg az evangéliumot, amely reá bízatott.
Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes köszöntőjében elmondta, hogy a templomkerítés felújítása egy állomás a gyülekezet életében, amiért fontos hálát adni. “Kívánom, hogy legyen még sok ilyen alkalma a közösségnek!” Mesélt arról, hogy hegyek között nőtt fel, amik arra tanították meg, hogy mindig felfelé, a biztonságot adó, erős és rendíthetetlen Istenre tekintsen, majd a 125. zsoltár első két versével köszöntötte a gyülekezetet.
Az istentiszteleten közreműködött a csobaji és a tiszaladányi református énekkar.
Szöveg és képek: Kojsza Péter