Utoljára rendezett újévi fogadást a Tiszáninneni Református Egyházkerület jelenlegi elnöksége, amely idén befejezi szolgálatát. A január 11-i esemény a hálaadás és a köszönetmondás jegyében telt a miskolci egyházkerületi székház nagytermében.
Csomós József beszédében emlékeztetett, hogy a rendezvény idén nagykorú, hiszen tizennyolc évvel ezelőtt tartották az első újévi fogadást. A tiszáninneni református püspök a hála és a köszönet szavaival foglalta össze az elmúlt éveket.
“Az, hogy mit végeztünk ez alatt az idő alatt nem a mi tisztünk megítélni, hanem majd a történelem fogja megmérni. Az biztos, hogy nagy lehetőség volt” - fogalmazott a püspök, hozzátéve: az egyházkerület történetében nem volt példa arra, hogy ennyi időn át ugyanaz az elnökség szolgáljon.
A református püspök úgy vélte: tőle telhetően sikerült megvalósítania mindazt, amit szeretett volna: “minden napnak megoldani úgy a maga baját, hogy az Istennek dicsőségét és a másik ember javát szolgálja”. Mindezért Gárdonyi Zoltán: Áldott legyen az Istennek neve című énekével adott hálát, amelyet felvételről, a Debreceni Református Kollégium Kántusa előadásában hallgattak meg az egybegyűltek.
Csomós József végül az elnökség nevében köszönetet mondott azoknak, akik a három ciklus alatt segítették munkájukat. “Köszönöm, mert nélkületek nem ment volna!”
Ábrám Tibor úgy fogalmazott: Isten ezért áldotta meg szolgálatukat, mert szép rendben és egyetértésben tudtak együtt dolgozni a három ciklus során. A tiszáninneni főgondnok rendhagyó módon két pohárköszöntőt is mondott: először köszönetét fejezte ki a gyülekezetek elkötelezettségéért, amelyen keresztül “élet és lélek töltheti be az egyházkerületet és amely gyarapodást hozhat az országrészbe”. Végül a leendő elnökségnek “alázatos tusakodást, felülről jövő bölcsességet és közös sikereket”.
Szöveg és képek: Kojsza Péter