Jubileumi évet köszöntött pénteken Telkibánya, hiszen a tizedik alkalommal került megrendezésre az Ökumenikus Világimanap Szalay László Pál Tiszteletes Úr szervezésében. Ezen az éven a Fülöp-szigetek kerültek bemutatásra, amit a konfirmandusok dirigáltak, kiket Kovácsné Vass Éva Tanárnő készített fel. De ne szaladjunk ennyire előre, hisz a nap is izgalmasan kezdődött el.

Megérkezésünk után, egy kis pihenés a lelkészlakban majd irány a faluba ahol dicsőítéssel, imádsággal, bibliaolvasással, játékkal készültünk arra a misszióra, amely méltán kiérdemelte a figyelmünket és a felkészülésünket.

Debrecenből, a miskolci Lévay Gimnáziumból és Sárospatakról érkeznek ide vendégek immáron 10 éve. Az éven a Sárospataki Teológiáról 4 fő a Lévay Gimnáziumból pedig 3 fő képviseltette magát. Ékesen szólt az ének, a gitár a Lévay diákok hangjából és kezéből, akik így segítették a teológusok munkáját a közös szolgálatban. (Sontra Boglárka, Sontra Ádám és Kovács Botond társaságában.)

Utunk először a Szepsi Csombor Marton Tagiskolába vezetett, majd az óvodába, aztán pedig az Önkormányzati Hivatalba. Az imádság ereje, tisztelet, szeretet, egymásra való odafigyelés, dicsőítés, ismerkedés. Ezek jellemezték az alkalmainkat. Mindenhol vártak bennünket egy kis elemózsiával, jó szóval. Majd következett az ebéd ideje, amit a kifőzdében fogyasztottunk el, majd megkávéztunk az Ezüstfenyő Hotelben. 8 lelkes fő, akik a kávé elfogyasztása után bevették a falut, hogy annak szépségeit, csendéletét újra megnézzék vagy megismerjék.

Az est fénypontja a Közösségi Házban volt. Kis köszöntő Tiszteletes Úr által, majd igei szolgálat következett, amelyet a sárospataki teológusok tartottak meg. Ismét volt dicsőítés, de most már a kis zenekar bővült. Cziko Györgyi budapesti teológus, és Cziko Tivadar személyében. Majd bemutatásra került a Fülöp-szigetek.

Kaptunk kis útravaló prospektusokat, amiből aztán még jobban megismerhettük a Fülöp-szigeteket. Számomra az utolsó dicsőítés volt a legszebb, ahol aztán ha a szem száraz is maradt, de a büszkeség az elfogadás a békesség és szeretet, ezek mind sugározták a megjelent ékességét, arcát, fényét. Az effajta imádság, amit az énekeket hordoztak magukban többet jelentettek számunkra, hisz Isten dicsőségére lettek énekelve.

Nagy izgalmak, fáradalmak után, még volt részünk részt venni egy nagyon bőséges szeretetvendégségben. Hála telt szívvel gondolunk vissza majd arra a napra, mely sokkal többet adott, mint amennyit elvett. S hónapok, évek múlva jó lesz fellapozni az ajándékba kapott telkibányai könyvet, amiből a látott, halott, átélt részetek feleleveníthetők.

Köszönjük, hogy itt lehettünk és részt vehetünk ebben a szolgálatban. Isten segítse meg és gazdagon áldja meg azokat, akik által mindez létrejött, és kívánjuk hogy sok ilyen és ehhez hasonló alkalom jöjjön létre.

Áldáskívánsággal : Popovics Andrea Sárospataki teológus

„Egynek semmi sem nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen." ( Széchenyi István )