Hat évvel az új recski templom felszentelése után, október 27-én felszentelték a Recski Református Missziói Egyházközség templomának ajándékba kapott harangját is.
Kettős ünnep miatt gyűltek össze október 27-én a helyi és a környékbeli református közösségek tagjai Recsken.
Napra pontosan hat évvel a község új templomának felszentelése után felszentelték a toronyba nem oly régen felhúzott harangot is, amelyen ez a felirat olvasható: „Isten nagyobb dicsőségére öntette nagyságos Kun Miklós földbirtokos úr 1929-ben. Öntötte Walter Ferenc Budapesten.”
Hajdu László, a Recski Református Missziói Egyházközség lelkipásztora üdvözölte a közelből és távolból érkezett református lelkipásztorokat, a recski, a felsőtárkányi, az andornaktályai missziói egyházközségek híveit, majd így szólt: Reményeink szerint a mai napon, a harang hivatalossá válásával nem csupán az épület gyarapodott, hanem hívogató hangját meghallva gyülekezetünk is. Isten áldását kérjük most a jelenlévő lelkipásztoroktól, egyben a kegyelem Urát kérjük, hogy ezt a piciny recski közösséget oltalmazza és tartsa meg – fogalmazott Hajdu László.
– A harangnak a szentelésen túlmutató jelentősége van – fogalmazott Gordos Attila, az Egervölgyi Egyházmegye esperese, aki Hajdu László lelkipásztor gondolatait megerősítendő így folytatta: jelkép mivoltával akár a távolabbi szórványból is idehívogathatja a protestánsokat, nagy bizodalmunk van abban, hogy újabb lendületet kap az itteni kicsi, de lelkes és odaadó gyülekezet.
Isten népe élni akar
A ’60-as ’70-es években alakult recski gyülekezet ma 25-30 főt számlál. – Bár nem vagyunk sokan, de mindenki szívügyének tekinti a templomot, az istentiszteleteket és a közösséget. Annak pedig, hogy harangot szentelhettünk, s mindezt Isten dicsőségére óriási üzenet értéke van nyiladozó, kis közösségünk számára, hiszen ezt a harangot a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szakácsiból, egy olyan helyről kaptuk, ahol megszűnt a gyülekezet, a Heves vármegyei Recskre viszont olyan helyre érkezett, ahol él a gyülekezet és hálával hirdeti, hogy van kegyelem és megbocsátás – örvendezett Hajdu László.
A református jelképek is a helyükre kerültek
A patinás harang történetének felidézését Szabó Imre, a Recski Református Missziói Egyházközség gondnoka folytatta. Mint fogalmazott, a gyülekezet nélküli, leromlott állagú templom látványa leírhatatlanul szomorú képet mutatott. A harang viszont sértetlenül állt a helyén, és szerencsére sikerült a magas toronyból lehozni, Recskre szállítani, megtisztogatni és a kornak megfelelő elektromos vezérléssel kicsit korszerűbbé tenni. – Istentiszteletre hívogató és a szomorúbb alkalmakra búcsúztató harangot szerettünk volna – hangsúlyozta. A munkálatokat tovább sorolva azt is elmondta, hogy a kicsi tornyot előbb meg kellett magasítani, hogy beleférjen a nagyobb méretű harang, amit azután még bele is kellett építeni. Szabó Imre rámutatott, hogy a megmagasított torony immár lehetőséget teremtett arra is, hogy ráhelyezzék a református jelképeket, amelyeket legyártattak és a gyülekezet legnagyobb örömére a helyükre tettek.
A reformátusok, az evangélikusok és a baptisták otthona
A templom történetét Csepregi Béla, a közösség tagja foglalta össze az Európa Rádiónak. Felelevenítette, hogy az 1945 után gazda nélkül maradt recski zsinagógát az egykori tulajdonosok azzal a feltétellel adták el, hogy az csak egyházi célra használható fel. S miután a helyi baptista közösség megvásárolta az épületet kibővítette azt egy lelkészlakással, amely később otthona lett a protestáns gyülekezetek istentiszteleti alkalmainak. Amikor az épület már használhatatlanná vált, feleségével felkeresték dr. Kádár Zsoltot, az Egervölgyi Egyházmegye akkori esperesét, hogy javaslatot tegyenek egy református templom felépítésére a községben. Az ötletet az esperes felkarolta és a következő évben elnyerte a Gusztáv Adolf Segélyszervezet támogatását is. Ezt követően a helyi közösség 2012-ben kedvezményes áron építési telket vásárolt a helyi önkormányzattól. Meg-megtorpanások után a Tiszáninneni Református Egyházkerület és az Egervölgyi Egyházmegye segítségével, valamint a Magyar Kormány támogatásával 2018-ra felépülhetett a templom, amelynek avatását így a reformáció 501. évfordulóján tartották meg.
A templom havonta két alkalommal helyet ad a református, egy-egy alkalommal pedig az evangélikus és a babtista istentiszteleteknek is.
Hirdetni Jézus Krisztust
A harangszentelést követően a reformáció ünnepéhez kapcsolódóan a község iskolájának ebédlőjében ünnepi hálaadó alkalmat tartottak, amelyen a jelenlévők meghallgathatták Boros Lajos Rácsok mögött szabadon című vallomásos kötet szerzőjének bizonyságtételét a Magyar Continental Singers műsorával együtt.
Igét dr. Kádár Zsolt, az Egervölgyi Egyházmegye korábbi esperese hirdetett az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 5. rész 34., majd 38. versétől a végéig tartó igeszakasz alapján, magyarázatát így zárva: „A reformáció eszmeisége, lelkisége, hegyeket megmozgató valósága ad nekünk reménységet, hogy Isten nem hagy el bennünket. Ismeri népét, gyermekeit, hibáit és bűneit, de a bűnös embert is szereti. Itt vagyunk maroknyian, Isten igéjével a szívünkben azért, hogy gazdagítsunk másokat, hogy el tudjuk szenvedni a nehézségeket, hogy megpróbáljuk magunkba zárni és továbbadni Isten soha el nem fogyó szeretetét, hogy szép legyen ez a világ, hogy boldog legyen az ember, hogy jól érezze magát ezen a Földön, amíg él! S bár a földi életünkben vannak még deformációk, adjunk hálát ma és mindenkor azért, hogy formál, reformál bennünket az Úr!”
