A Tóra-tekercsek készítéséről tartott angol nyelvű előadást június 28-án Lee Durham nyugalmazott tengerésztábornok a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség templomában.
Lee Durham az általa bemutatott több millió dollárt érő tekercset Izraelből hozta. Előadásának bevezetésében ismertette, hogy Mózes öt könyve a judaizmus legnagyobb becsben tartott írása, hiszen az eredeti héber szöveg Isten szava, melyet a hagyomány szerint Mózesnek adott át Krisztus előtt a XIV században. Érintve szólt arról, hogy a Tóra minden egyes könyve a benne szereplő első fejezet nevét viseli, és a „kezdetben” (Berésit) szóval indul, azaz a béttel, ami nem a héber ábécé első betűje. Ennek mondanivalóját azzal magyarázta, hogy a zsidók számára természetes volt az Örökkévalóba vetett hit, amit senkinek nem kellett magyarázni, hiszen az mindig ott van.
Rátérve a tekercsek elkészítésére kiemelte, hogy azok megírása rendkívüli pontosságot igényel, és nem mellőzheti a különleges és természetes alapanyagok használatát. A szövegeket pergamenre írják. A pergamen kóser állatok bőréből készül, amit sóval és mésszel kezelnek, majd pedig simára csiszolják. A pergamenlapokat állati inakból készült fonallal varrják össze. A Tóra-tekercshez két fa rudat is készítenek: egyet az elejéhez, egyet a végéhez. A tekercs elején és végén az erre a célra hagyott pergamenrészeket inakkal hozzávarrják a pálcákhoz, hogy a tekercset föl lehessen rájuk göngyölni.
A tekercsek megírásához az írnokok tollszárat és tartós fekete tölgygubacsból, gumiarábikumból és rézgálicból készült tintát használnak. Az írnokoknak több mint 4000 zsidó vallásjogi előírást kell ismerniük ahhoz, hogy a Tóra mind a 304 805 betűjét hibátlanul írják le Ktav Asurit írással, hiszen a szöveg minden betűje fontos és szent. Ezért az írnokoknak minden egyes betűt a Tóra szentségének céljával kell leírniuk, Isten nevének leírása előtt pedig külön szándéknyilatkozatot kell tenniük.
Amennyiben egy betű is hiányos, a tekercset nem lehet rituális célokra használni addig, amíg ki nem javítják a hibát. Egy-egy tekercs elkészítése általában 8-18 hónapot vesz igénybe. A teljes Tóra 54 szakaszra van osztva, minden hét szombatján egy-egy részt olvasnak fel belőle, egy év alatt végig olvasva az egész könyvet. Nyilvános Tóraolvasást hétköznap hétfőn és csütörtökön, újholdkor és a zsidó ünnepeken is tartanak. A felolvasás során egy ezüst mutatópálcát használnak, hogy ne érintsék meg a pergament.
Az előadásban szó volt arról is, hogy ha a tekercs súlyosan károsodik, akkor hivatalosan kivonják a használatból, ám mivel a tekercs tartalmazza Isten nevét, nem lehet egyszerűen kidobni azt. Az alkalmatlanná vált, de javítható tekercset oktatási célokra, írnoki gyakorlásra, művészeti bemutatásra használhatják. Ha azonban már nem javítható, akkor a tekercset agyagedénybe teszik és genizában helyezik el.
Minthogy a protestáns, református istentiszteletek évszázados hagyománya, hogy áldásként bibliai szövegek hangoznak el rajta, melyek közül az Ároni (4Móz 6,24–26) az egyik leggyakrabban elhangzó áldás és az előadásban Lee Durham is utalt rá, az alkalom végén Meleg Kristóf harmadéves teológus hallgató héber nyelven felolvasta az adott igeszakaszt. Az előadáson Melegné Feldmár Margit tolmácsolt.
„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Móz 6,24–26)