Új szakasz kezdődött el június 21-én Szontágh Szabolcs református lelkipásztor életében.
A több mint 7 évnyi rendelkezési állományban lévő lelkipásztort Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese iktatta be a kisgyőri református gyülekezet vezetőjének.
Szontágh Szabolcs, a budai református gyülekezet hajdani lelkésze, a zsinati ifjúsági iroda volt vezetője, majd a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára, a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető-kormányfőtanácsosa több mint 2 évtizednyi Budapesten eltöltött munkával a háta mögött kereste meg a Tiszáninneni Református Egyházkerületet, hogy feleségével szolgálati helyet Kisgyőrben kapjanak.
– És egyszer csak felhívtak az egyházkerülettől, hogy lelkipásztort keresnek Kisgyőrbe, így jöttünk ide 2024 végén. Ezt megelőzően, 2023 végétől helyettes lelkipásztorként végeztem itt szolgálatot – nyilatkozta az Európa Rádiónak Szontágh Szabolcs, majd hozzátette: nagyon-nagyon fontos, hogy „családi fészekbe” érkeztünk meg, hiszen a feleségemnek a nagyapja az a Mészáros István püspök úr volt, aki 1956-tól 1986-ig helyben lakó lelkipásztora volt a parókiának, így az irányomban is megvolt a bizalom.
Megjegyezte, hogy 2024 végéig felújították a parókia épületét és nagyon büszkék arra, hogy az 1500 lélekszámú zsákfalú 260 fős gyülekezete egy év alatt 400 főre duzzadt, de ennek a duplájával állnak kapcsolatban, és az istentiszteleteket általánosságban véve 80-100 fő látogatja. Majd hozzáfűzte, hogy az eddigi törekvések mellett még számtalan mód és lehetőség van arra, hogy építsék a gyülekezetet.
Szontágh Szabolcs elmondta, hogy véleménye szerint Isten Igéjével meg lehet szólítani az embereket, ha kellőképpen természetesen és őszintén beszélnek róla. Tapasztalatai szerint egy-egy lelkipásztor munkája évtizedekig meghatározhatja a gyülekezetek életét, ezért nem mindegy hogy a lelkész milyen munkát végez.
– Hálás vagyok az elődeimnek, mert olyan munkát végeztek, amelyre építeni lehet. Hatalmas megtiszteltetésként élem meg azt, hogy itt lehetek, hogy elköteleződhettem ide, úgyhogy én már ideraktam a szívemet, lelkemet, az életemet. A terveim pedig 20 évre szólnak, mert innen szeretnék nyugdíjba menni, ha Isten is engedi megélnem azt a kort. Az egyik legfontosabb feladatomnak a közösségi alkalmak visszaállítása mellett a családlátogatásokat tartom, és úgy gondolom, hogy ezek jelölik ki majd a további utat – hangsúlyozta.
Szontágh Szabolcs a beiktatására a „Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Kor 4,7) Igét választotta. – Ezt az Igét gyermekkorom óta tanulom. Tízévesen azt hittem, hogy értem, de még így 45 évesen is csak tanulom – fogalmazott.
Az ünnepi istentiszteleten Barna Sándor, a Tiszáninneni református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét.
A beiktatás közös ebéddel zárult, amelyről Szontágh Szabolcs azt nyilatkozta, hogy szerinte minden egyes gyülekezeti alkalomnak az a lényege, hogy közösséget vállalunk egymással. A közös étkezéssel kifejeződik és elmélyül a kölcsönös testvéri szeretet. Az alkalomról pedig azzal a reménnyel lehet elmenni, hogy legközelebb is jó lesz egymással találkozni.
(Címlapfotó: Sütő Dávid Pelé)