“Hová tartunk?” - tette fel a kérdést az imateremben mondott tanévnyitó beszédében Füsti-Molnár Szilveszter rektor, aki úgy vélte: nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy honnan jövünk. - Ki ne mondhatná el magáról, hogy életének egyik legnagyobb hatóereje az a jövő, amely előtte áll. Nagy gazdagság van ebben az előttünk állóban, hiszen itt nem csupán a múlt hatásának valamifajta rögzítettsége van jelen, hanem az ismeretlen jövő hatásának az a nyitottsága is, amely a teremtéshez foghatóan szabad is lehet - mondta a rektor.

Úgy fogalmazott: “Itt van, itt lüktet és énekel az Eljövendő. Ígéreteiben fedi fel magát leginkább, pillanatról pillanatra tárulkozik fel, és az előreláthatatlan tartalma így válik érthetővé, hogy sugalmazni tudjon mindannyiunkat. Nyissuk meg lezárt és besötétített valóságunk függönyeit! Halljuk meg az ő hangját! Érezzük őt minden vonatkozásban! Legyen miénk a boldog ráhagyatkozás, mert ő előttünk jár és folytonosan hozza és mutatja a hovát!”

Hős Csaba megbízott intézetvezető igehirdetésében a többi közt arról beszélt, hogy eltűntek az igazi könnyek az életünkből és megszülettek a hamisak, Jézus szemébe nézve azonban rátalálhatunk a valódi, boldog könnyekre. “A belső, minőségi sírás csak a tanítványok életének lehet realitása. Csak a tanítvány az, akinek az életében megfér egymás mellett sírás és boldogság.” Hős Csaba hangsúlyozta: a sírás az Istenre figyelő tanítványok lehetősége; a könnyek egyenértékűek lehetnek az imádsággal és kifejezhetik, amire kevés az emberi szó.

Az ünnepségen Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, aki úgy fogalmazott: a tanévnyitó ünnep, hiszen “jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége”. Ezt minden tanév kezdetén és végén is szabad és kell megünnepelni - hangsúlyozta. Az új tanévhez sok türelmet, erőt és áldásokat termő könnyeket kívánt.

Idén több mint száz hallgató kezdte meg tanulmányait a teológián. Az intézményhez új tanárok is csatlakoztak: Erdős Judit szociálpolitikus, Prókai Orsolya szociológus, Szentimrei Márk és Homoki Gyula lelkipásztorok.

Képek: Nagy Károly Zsolt