Ábrám Tibor ötletgazda a rendezvény megnyitóján emlékeztetett, hogy a méhészet egykor a református lelkésztársadalom kedvelt tevékenysége volt, sok gyülekezetben foglalkoztak ezzel megélhetésként vagy kiegészítésként. Ezt a régi hagyományt szeretnék visszaállítani a papkertekbe, hiszen a méhészet ma is számos lehetőséget rejt magában: sikerélményt nyújt, hamar megtérül, sőt, hobbinak és stresszoldásnak sem utolsó.

Az előadások témái idén a kezdőknek kedveztek jobban: a résztvevők többek között abban kaphattak gyakorlati segítséget, hogy hogyan indítsanak hobbiméhészetet és ehhez milyen eszközöket válasszanak, hogyan teleltessék a méheket és miként figyeljenek oda egészségükre. Farkas János erdőmérnök a hobbiméhészet indításának jogi és gyakorlati kérdéseiről, Dérer Zsolt putnoki református lelkész pedig a teleltetés fortélyairól beszélt.

Farkas János úgy vélte, hogy a mesterséget nem az internetről, hanem egy másik szakembertől lehet a legjobban megtanulni. Meglátása szerint egyre több a méhegészségügyi probléma az országban, ezért nem árt körültekintően méhcsaládot vásárolni.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem ezerötszázan foglalkoznak méhésztettel, akik összesen nyolcvanháromezer családot gondoznak. A méhlegelők leterheltsége és az időjárási körülmények miatt sajnos egyre több az olyan év, ami nem hoz megfelelő mennyiségű mézet. Farkas János felhívta a figyelmet arra, hogy ne csak a pénz miatt döntsön valaki a méhészkedés mellett, ugyanis a méhek szeretete és tisztelete nélkül nem lehet valaki sikeres a szakmában.

Dérer Zsolt a tirek.hu érdeklődésére arról beszélt, hogy a diplomás bérek közül a lelkészeké a legalacsonyabb, ezért egy jól működő, jövedelmező méhészet fizetés-kiegészítést jelenthet a családok számára. Ugyanakkor kifejtette, hogy megfelelő elméleti és gyakorlati tudás nélkül nem érdemes belekezdeni. "A jó méhész, akár csak a jó pap, holtig tanul!"

Kojsza Péter