Június 16-án szívünket, lelkünket ünneplőbe öltöztetve megtöltöttük a mögöttünk lévő években több szakaszban megszépült tardonai református templom padjait, hogy a mi hatalmas Istenünknek együtt adjunk hálát a megvalósult felújítási munkákért. Bár a gyülekezés idején nagy zivatar támadt, ez a közös hálaadástól nem riasztott el és nem tartott vissza senkit sem.
Az Isten házában Mérten Nikoletta lelkipásztor köszöntötte a szép számban egybegyűlt gyülekezetet, és kiemelt szeretettel köszönte meg Barna Sándor püspökhelyettes úrnak és Szőnyi Tamás esperes úrnak, hogy elvállalták a szolgálatot az ünnepi alkalmon.
Az énekszóban közösen mondott hálaszó után Barna Sándor a 100. zsoltárból hirdette Isten üzenetét. Kiemelte, hogy olyan zsoltár ez, amely elsősorban a szívünket keresi meg és örömre akar hangolni. Szükségünk van a nagy, tiszta örömre és az élet apró, kis, mindennapi örömeire is, hiszen mindezeken át az Úr üzen nekünk: Jövök!
Mi lehet az Istenben gyökerező örömünk forrása? Az igehirdető négy dolgot emelt ki: az Úrnak való szolgálat; az Isten állandó jelenlétében való élet; a mi saját helyünk ismerete (Isten az Úr, én pedig az ő gyermeke), valamint, hogy Ő nyit ki kapukat az életünkben, amiken hálaénekkel és dicséretmondással léphetünk be.
Ilyen Isten által kinyitott kapu volt a tardonaiak életében ez a több éven át tartó felújítás-sorozat is, melynek köszönhetően az Úr háza mai ékességét elnyerhette.
Az igehirdető kiemelte, hogy az ókori gondolkodás szerint milyen mérhetetlen nagy megtiszteltetés volt egy földi uralkodó palotájába való belépés lehetősége, és ha ebbe még jobban belegondolunk, akkor még inkább nagy ajándék a hatalmas Isten színe elé lépés! Azt kívánta, bárcsak minden tardonai számára boldogság lenne itt, az Úr házában megjelenni és átélni, hogy az Isten színe előtt vagyunk, egy kicsit felemelni a tekintetünket, alkalomról alkalomra végiggondolni az időt, amit eltölthettünk, levonni a következtetéseket, megadni szívünk háláját, Elé hozni azt, ami kiigazításra szorul, segítséget kérni Tőle a jövendőre, és feltöltekezni az Ő házának javaival, ahogy most is kértük azt.
Ma hálát adunk Istennek ezért a helyért, az Ő itt élő népéért és mindazokért a csodákért, amiket véghezvitt érettünk.
Az igehirdetést záró közös imádság, áldás és átvezető ének után Szőnyi Tamás esperes úr felkérte a gyülekezet főgondnokát, Tóth Bertalant, hogy gondnoki beszámolójában foglalja össze az elvégzett munkákat. A főgondnok tételes felsorolásából kiderült, hogy nagyon sokrétű munka mehetett itt végbe. A teljesség igénye nélkül ezek közül csak néhány: a templomtető felújítása, a templomtorony külső és belső rendbetétele, a padfűtés kialakítása, a templom vizesedésmentesítése, parkoló kialakítása, az orgonához új pedálsípsor hozzáépítése, valamint a templomhoz felvezető lépcső támfalának megerősítése. Ezek anyagi hátterét egyrészt önerőből (adakozásból és Isten dicsőségére történő felajánlásokból), másrészt elnyert pályázati forrásokból, harmadrészt egyházmegyei és egyházkerületi segítségnyújtásból biztosították.
Tóth Bertalan főgondnok
A gyülekezet főgondnoka köszönetet mondott a támogatóknak: a Magyar Államnak, a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye vezetőségének, mindazoknak, akik kétkezi munkával, áldozathozatallal és imádsággal kísérték a munkálatokat, de a legnagyobb köszönet mégis Isten felé hangzott, aki utat nyitott ennek a folyamatnak.
Bolacsek Virág Janka
A visszaemlékezés után Bolacsek Virág Jankától Túrmezei Erzsébet: Szóljon az ének! Zengjen a hála! című versét hallgattuk meg.
Ezután a jelenlévő vendégek, egyházi-, világi vezetők és lelkipásztorok egy-egy Igével és néhány gondolattal köszöntötték az ünneplő gyülekezetet.
A gyülekezet lelkipásztora záró gondolataiban háláját és köszönetét fejezte ki a felemelő alkalomért, az egybegyűltekkel való közös ünneplés áldott lehetőségéért, végül a gyülekezet meghívását tolmácsolta a jelenlévő ünneplőknek a falu közösségi termében tartandó szeretetvendégségre.
Mindenért, ami e helyen végbemehetett, a köszönetmondás lehetőségéért és Isten ide települt népéért is Istené legyen a dicsőség! Soli Deo Gloria!
