A Mennyei Atyánk kegyelméből, az idén újra sikerült megszervezni már hagyományossá vált hittantáborunkat a Kisújszállási református gyülekezet gyermekeivel közösen 2024. július 1-és 7 között. A helyszín továbbra is Imola, a tábor vezérfonalát a Titus Hitéleti Alapítvány idei táboros anyaga szolgáltatta: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád” címmel Sámuel életét tekintettük végig a gyerekekkel és próbáltuk megérteni Isten vezetését ennek a prófétának az életén keresztül. Sámuel példáján keresztül a gondviselés, a ráhagyatkozás érzésének megismerése, megtapasztalása és a családi szerepek napjainkban való megélése volt. Öröm volt látni, ahogy nem csak a legnagyobbak, hanem a legkisebbek is megtalálják az üzenetet ezekben a történetekben.

Minden nap közösen ebédeltünk és a programok között a szülők által hozott süteményeket, gyümölcsöket fogyasztottuk. Gyülekezetünkből több szülő, asszony a segítségünkre volt. Mindenki a maga lehetőségeihez mérten járult hozzá a tábor sikeréhez, ezért válhatott táborunk nemcsak a gyermekek számára, hanem az egész közösség számára áldássá. Jó volt újra megélni a közösség erejét, bár a gyerekek korának összetétele nagyon tág volt, alsós, felsős és gimnazista korúig több mint 50 fővel. Együtt imádkoztunk, játszottunk, beszélgettünk, túráztunk, kézműveskedtünk, tábortűz körül énekeltünk, jókat ettünk és ittunk. Szóval, jó volt újra együtt lennünk!

A tábor résztvevőitől megkérdeztük, hogyan érezték magukat, írnának e néhány gondolatot a táborról? A teljesség igénye nélkül gyerekektől idézek: „Soltész Flóra Gitta:- A tábor nekem nagyon tetszett, Sámuel története is rendkívül megfogott. A szerepjátékokat előadni nagyon élveztem, hiszen átélhettük egy más ember élettörténetét. A délutáni programok számomra felejthetetlenek voltak. Rozsnyó kitűnik az összes közül, hiszen nekem gyönyörűek voltak a templomok a kálvária, na meg persze a kilátás odafentről! Így összegezve nagyon élveztem minden pillanatát és köszönöm, hogy ott lehettem!” „

Szél Hanna - Kisújszállásról - Július 2-án reggel 8 órakor indultunk el Kisújszállásról, immár a negyedik alkalommal az Imolai táborba. A buszon felelevenítettük az előző táborokban tanult énekeket. A négy és fél órás út szinte egy szempillantás alatt eltelt. Amikor Imolára érkezett mind meglepetten tapasztaltuk, hogy zuhog az eső, így a nap hátralévő részét a táborhelyen töltöttük az ottani barátainkkal. A tábor minden napján, délelőtt a helybéli gyerekekkel tanultunk bibliai történeteket. A második napon délután a Miskolci állatkertbe látogattunk el. Igazán jól éreztük magunkat. Csütörtökön Felvidékre mentünk át Rozsnyóba. Először a katolikus templomot néztük meg, amely mindenkit ámulatra késztetett. A rózsaablakok a festmények, és a fényárban úszó épület csodaszép volt. A katolikus atya rengeteg érdekességet mesélt nekünk, amit mindenki érdeklődve hallgatott. Ezután a református templomot látogattuk meg, az énekünk pedig betöltötte azt. Ezt egy rövid túra követte fel a hegyre ahol megnéztük a kálváriát, odafent ámulva néztünk szét hiszen, nagyon szép volt a kilátás a városra. Pénteken Jósvafőn töltöttük a délutánt. Szombaton este megtartottuk a táborzárást, lángost ettünk a tábortűz mellett, és együtt énekeltünk. Vasárnap pedig mindenki fáradtan, ugyan de örömteli emlékekkel indult hazafelé.” „

Nagy Sára - A tábor ez év július 1-től 7-ig tartott, azaz hétfőtől vasárnapig. Több éve megrendezésre kerülő hittan tábor most rendhagyó volt számunkra mivel eddigi években 2 nappal kevesebbet töltöttünk Imolán. Az előző években nagy siker volt a táborozók korében így most meghosszabbítottak a szervezők. Már mi, akik az előző években is részt vettünk nagyon vártuk a hittan tábort, és hogy újra találkozhassunk a Kisújszállási táborozókkal, akikkel 4. éve közösen töltjük el ezt a kis időt. Én és a legjobb barátnőm Flóra már a tavalyi évben is segítőként jelentünk meg a tábor életében, idén csatlakozott hozzánk Lilla, Martin és Anna is. Együtt 5-en készültünk elő majd segédkeztünk a táborban. Minden reggel áhítattal kezdtük a napot a templomban, hétfői alkalommal én és Flóra olvastuk az igét és annak magyarázatát, emellett egy kis bemutatót is tartottunk hozzá. A héten a fő témánk Sámuel volt, róla hallottunk történeteket és azokkal kapcsolatban oldottunk meg feladatokat is.

Minden nap megtanultuk az adott aranymondást, emellett nagyon sokat játszottunk. Mi padig segítőként a kisebb gyerekeket terelgettük. Az első napunkon nem mentünk kirándulni délután így az ebéd után még egy kicsit játszottunk az udvaron majd hazament mindenki és vártuk a következő napot, és hogy érkezzenek a Kisújszállásiak. – ezután minden napnak eseményeit írta le Sára, a vasárnapi beszámolót ide idézem: - Nem a szokásos módon indult a nap, 11 órára kellett mennünk Imolára a templomba, mivel istentisztelet volt. Mi táborozók is részt vettünk ennek szolgálatában. Majd közös kép készült rólunk, aztán elbúcsúztunk egymástól a környékbelieket hazaszállította tiszteletes úr. Én még maradtam és segítettem a Kisújszállási táborozók ebédjük előkészületeiben, majd miután ebédeltek összepakoltunk, a Kisújszállási táborozók pedig addig kivitték bőröndjeiket, majd ők buszra szálltak és elindultak a hosszú útra. Ezzel véget ért a várt tábor, fantasztikus emlékekkel, új ismeretekkel és barátokkal. Most elkezdődik a várakozás, hogy jövőre ismét találkázzunk, és új élményekben részesüljünk.”

Ahhoz, hogy hasonló élményekről tudjunk beszámolni, örömmel tervezzük, és szervezzük évről-évre a Hittan tábort. A tábor napjai hamar teltek, de az élmények még hosszú időre feltöltenek mindenkit. Várva várjuk a jövő évet!