Július 20-án a Vizsolyi Biblia kiadásának 434. évfordulóján Barna Sándor püspökhelyettes úr vezetésével és igei szolgálatával adott hálát Vizsoly népe. Az ünnepség közös szervezésben, tehát a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a település önkormányzata, valamint a helyi eklézsia összefogásában valósult meg, hogy közösen és egy szívvel adjanak hálát az Úrnak, az elmúlt 2-3 évben lezajlott, a település sorsát jobbra fordító fejlesztésekért.
Barna Sándor püspökhelyettes úr igei szolgálata során a Lk 7,18-23 alapján kiemelte, nemcsak egykor volt fontos a börtönbe vetett keresztelő Jánosnak és tanítványainak, hogy meggyőződésre jussanak Jézus lényét illetően, hogy valóban Ő-e az eljövendő, vagy mást várjanak, hanem tulajdonképpen a mai korszellem internet által generált információ-özönében mi is gyakran átéljük, a keresett dolgok egyértelműsítésének szükségességét.
Vajon Jézus személyét, lényét és megváltói küldetését illetően készek vagyunk-e a jelek és gyümölcsök egyértelműsítő bizonyságait befogadni? Ha pedig befogadtuk, akkor készek leszünk-e tanítványokként üzenethordozók lenni, ahogy egykor a Jézust hallgató emberek is ilyen üzenethordozókká váltak. Jézus tanításait, tetteit nemcsak átélték, de lejegyezték, másolták, terjesztették és hirdették, hogy aztán generációk őrváltásain nemzeti nyelvekre fordítsák, sajtó alá rendezzék és a nép kezébe adják. A magyar népnek is, itt Vizsolyban. Boldog, aki az információ-özön keresési folyamataiban úgy érkezik meg Jézus Krisztus megváltói üzenetéhez, hogy már nem keres tovább, nem válogat tovább kényére-kedvére, hanem megmarad Őnála. Mert ha megmaradunk Őnála, az azt jelenti, hogy az evangélium üzenete megérkezett, alázattal befogadást nyert, és nem ütközött meg, nem botránkozott meg Őrajta a szívünk. Az ilyen ember méltán neveztetik BOLDOGNAK, méghozzá a meglelt, és addig oly nagyon keresett életmegtartó üzenet boldog birtokosának.
Az ünnepség kezdetén a vizsolyi református gyülekezet újonnan indult cigánymissziós tanoda szolgáltatásának bemutatásaként, hálaadó-ünnepi műsort adtak a tanoda tanulói és munkatársai. Megemlékezésük során ifjúsági énekek csendültek fel, valamint a szeretet himnusz (I. Kor.13.) és Reményik Sándor versei hangzottak el (Templomok, A fordító), bemutatva gyülekezeti reménységünk magvető munkáját, mely a Vizsolyi Magvető Ref. Tanoda keretei között indulhatott el 2024.04.01-jén.
Az ünnepi gyülekezet számára Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója mondott ünnepi beszédet, melyben ismertette szakmai küldetésüket a magyar nemzet történelmi emlékezetét őrző és identitását erősítő intézményi munkásságukkal, az emlékhelyek támogatásával, és a most, 2024. szeptemberben induló, országos szervezésű Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programmal kapcsolatosan, mely utóbbi programnak Vizsoly is aktív szereplőjévé válik. Deák Krisztina, az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkára köszöntőjében hangot adott örömének, hogy egy ilyen kiemelkedő értékű műemléket élő, gyülekezeti közösség, sőt nemzeti jelentőségű emlékhelyi küldetés és vallási turizmus is megtölt élettel. Így nemcsak építészeti adottságai révén lesz kiemelkedő helyszín, hanem betöltött szerepe és küldetése által is, mely bizakodóvá tehet minket, hogy még sok évszázadig képes dacolni az elmúlás hatalmával.
Dr. Hörcsik Richárd Abaúj-Zempléni Választókerület országgyűlési képviselőjeként, méltatta a megvalósult fejlesztések mentén létrejött összefogás erejét egyházkerület (TIREK), települési önkormányzat és egyházközség között. Összegzésében kiemelte, hogy az elmúlt pár éves időszakban, a COVID és háborús helyzet ellenére is, Vizsoly önkormányzata több mint 700 millió forint támogatást, az egyház értékmentő munkája, pedig mintegy 336 millió forint támogatást kapott uniós és hazai forrásból, annak érdekében, hogy a település turisztikai képessége érdemben fejlődjön, és a helyi életminőség jelentősen javulhasson. A térség szülöttjeként, és a Debreceni Hittudományi Egyetem egyháztörténészeként pedig mindig is kiemelkedően nagy tudományos figyelmet szentelt a Vizsolyi Biblia létrejöttének, és nemzeti hatástörténetének, melynek helyben zajló ismeretterjesztő munkáját továbbra is erősíteni kell, és ez által az ide látogató ifjúság körében a hit és nemzeti identitás magvető munkáját vizsolyi missziói küldetésnek kell tekinteni.
Az egyházmegye esperese Kusnyír László az élő ige évének igéjével a Zsid 4,12-vel kívánt áldást és erőforrást, bátorítva a helyi gyülekezeti közösséget és lelkipásztorát a szolgálatukban: „mert Istennek beszéde élő és ható”. Ez az élő Ige lesz támasz, oltalom és vigasztalás az életben, sőt az istenismeret és önismeret terén is csak ez lesz biztos fundamentumunk.
Az egyházkerület presbiteri főjegyzője Dr. Szemán Ákos, a református Bibliaolvasó Kalauz szerinti aznapi igével, a Mt 8,5-13 alapján bátorította Vizsoly gyülekezetét küldetésének és feladatvállalásainak hitbeli reménységére nézve a kapernaumi százados nagy hitének példájával, akinek megadatott kérése az ő „hite szerint”. Ezért nekünk is minden elindulásunk, ugyanezzel a hittel kell, hogy kezdődjön.
„Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, mennyi jót tett veled!”
Nyíri Péter a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója előadásában Károli Gáspár bibliafordításának anyanyelvünkre gyakorolt hatását járta körbe rendkívüli gondolatgazdagsággal. Anyanyelvünk megújulása és a bibliafordítás általi átértékelődése nagyban hatott arra, hogy már a 16. századtól kezdve a vezető nyugati nagyhatalmi nemzetek nyelvéhez, kultúrájához rangban illő és egyenrangú legyen magyar anyanyelvünk.
Ünnepségünk népi-iparművészeti alkotások átadásának hálaadó alkalma is volt, mely során templomi úri hímzéses garnitúránk záró darabját, egy úrasztali terítőt mutatta be a sárospataki Lorántffy Zsuzsanna Hímzőműhely vezetője Koscsó Istvánné, valamint mintegy másfél évi kutató és alkotómunka után Huttkay Tímea regéci bútorfestő népművész elkészítette a Bibliás Könyvesház új, 70 táblából álló, festett kazettás mennyezetdíszítését. Munkássága Abaúj-Zempléni térségünk népi motívumait adaptálta és dolgozta át Könyvesházunk egyedi méretű adottságaira.
A XII. században épült vizsolyi templom
2024. április 1-jén elindult tanodánk szakmai-karitatív előzménye a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközséggel, mint testvérgyülekezetünkkel közös Tőkéczki László Tehetséggondozó és Felzárkóztató Ösztöndíj Program volt, melynek szakmai megerősítése-fejlesztése is zajlott az elmúlt időszakban. Ennek keretében testvérgyülekezetünk vezető lelkipásztora, Dr. Bogárdi Szabó István püspök úr ünnepi delegációt és személyes bizonyságtévő levelet küldött gyülekezetünk részére.
A gyülekezet lelkipásztora végül a Zsolt 103 1-5v. alapján összegezte Vizsoly közösségének örömteli, hálás köszönetét: „Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, mennyi jót tett veled!”
Soli Deo Gloria!