Ünnepi istentiszteletre hívogattak a harangok szeptember 21-én délután 3 órakor a mezőkeresztesi templomba, ahol Gordos Atilla, az Egervölgyi Egyházmegye esperese beiktatta szolgálatába Tokár Sándor Levente lelkipásztort.
Az alkalom meghívójára a 84. Zsoltár 6. versét jegyezték fel: „Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, és a te ösvényeid vannak szívében.” Barna Sándor, a Tiszánineni Református Egyházkerület püspöke ehhez igazodva tartotta meg istentiszteleti szolgálatát a kiválasztott zsoltár első 7 verse alapján, ami az Isten felé vezető lelki zarándoklatról szól, amely úton a lelkipásztor és a gyülekezet együtt indul el és együtt jár.
– Ez a titka a gyülekezeti életnek: együtt menni – mondta a püspök. Hozzátette: a lelkészi szolgálat legszebb titka, hogy a pásztor mindig azon az úton jár, amely Istenhez vezet, feladata pedig az, hogy Isten útján járva Isten útjára vezessen másokat.
A beiktatást az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese végezte. Gordos Atilla a mezőkövesdi, az egerlövői és a tiszavalki gyülekezet nevében köszöntötte Tokár Sándor Leventét, és felolvasta a Bibliaolvasó Kalauz aznapra rendelt igéjének egy mondatát:
„Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban, mert szüntelenül emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat és a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett reménységetek állhatatosságát; mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok.” (1Thessz 1, 2-4)
Az esperes rámutatott, hogy Pál apostol ebben a levélben kizárólag pozitív és megerősítő szavakat használt, s hiszi, hogy az egyház küldetése századunkban is az emberek megerősítése a hitben, a szeretetben, a reménységben, ami egymás megerősítését is jelenti: a gyülekezet megerősíti a lelkipásztort, a lelkipásztor pedig a gyülekezetet. – Ez a Szentírásban rendelt kötelességünk és feladatunk – húzta alá.
Majd Isten áldását kívánva a következő szavakkal iktatta be Tokár Sándor Leventét a mezőkeresztesi egyházközség szent gyülekezetének lelkipásztori tisztségébe: hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. Józan légy mindenekben, légy hűséges gondviselője és pásztora a gyülekezetnek. Ezt követően átadta az egyházközség pecsétjét és a templom kulcsát Tokár Sándor Leventének, aki a valódi kulcs mellé egy jóval nagyobb, jelképes kulcsot is kapott ajándékba.
A ceremónia után a palástos testvérek kérték Isten áldását a beiktatott lelkipásztorra és a gyülekezetre, köztük Hajdu Ferenc és felesége Hajdu Ferencné Báthori Aranka is. A nyugalomba vonult házaspár ketten együtt 34 évig pásztorolta a mezőkeresztesi gyülekezetet Tokár Sándor Levente előtt. A gyülekezettől pedig 3 éve búcsúztak el.
Hajdu Ferenc elmondta, hogy feleségével együtt mindketten testvéri szeretettel osztoznak abban az örömben, hogy Isten gondoskodott arról, hogy a gyülekezet ne maradjon pásztor nélkül, és Tokár Sándor Levente, valamint felesége Tokár Imola személyében új szolgálattevőt rendelt melléjük. Ezt követően jó egészséget, testi-lelki erőt, békességet, hívő, engedelmes és bölcs pásztori szívet kért a házaspárra, majd átadta lelkipásztori szolgálatot teljesítő fia, Hajdu László áldáskívánását.
Hajdu Ferencné Báthori Aranka egy, a gyülekezeti szolgálata során többször elhangzott áldásformát mondott el erőt, állhatatosságot, szilárdságot kívánva.
A beiktatott lelkipásztor Máté evangéliuma 5. fejezetének 13. versétől a 16. verséig terjedő igeszakasza alapján hirdetett igét:
„Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”
Tokár Sándor Levente igemagyarázata a lelkipásztor és a gyülekezet összhangjának fontosságáról szólt. Mint mondta, a beiktatási ünnepség a gyülekezet közös ünnepe. – Nem a lelkipásztort ünnepeljük, hanem hálát adunk Istennek azért, hogy a lelkipásztor és a gyülekezet egymásra talált és ettől kezdve együtt halad a közös úton Isten segítségével és áldásával. Hiszem, hogy ez a nap és az immár harmadik éve tartó közös szolgálat kulcsszava az együtt – hangsúlyozta.
Beszélt arról, hogy a Biblia leírása szerint mindannyian egy folyamatosan romló, bukott és bűnös világba születtünk bele, amely egyre inkább távolodik az egészséges és az Isten szerinti értékektől. – Mi azonban ezen értékek szerint képzeljük el mindennapi életünket, munkánkat, fáradozásainkat, és másoknak is meg akarjuk mutatni azt, hogy így jó élni – jelentette ki. Majd utalva az igére, így fogalmazott: a mi Urunk arra hívott el minket, hogy együtt legyünk az ízét megtartó sója és a hegyre épített világosságot sugárzó városa.
A beiktatott lelkipásztort először a gyülekezet főgondnoka köszöntötte. Széplaki István felidézte a lelkészválasztás folyamatát és azt mondta, hogy Isten olyan feladatra hívta Tokár Sándor Leventét, hogy a lelkipásztori feladatai mellett sokak tanítója is legyen, majd biztosította arról, hogy a presbitérium a szolgálatokban és a mindennapokban is mellette áll.
A köszöntések során megszólalt még Tállai András, az Agrárminisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője és Majoros János, a település polgármestere is.
Az ünnepi istentisztelet után szeretetvendégségre várták a gyülekezet tagjait és a meghívott vendégeket.
FOTÓGALÉRIA
