A régi katolikus körtemplomokat idéző, akár modernnek is nevezhető miskolctapolcai református templom az istentiszteletek mellett immár egy évtizede ad otthont kulturális és közösségi rendezvénynek.

A Miskolc-Tapolcai Református Egyházközség temploma (Miskolctapolca, Kálvin János sétány 1.), amit még sok miskolctapolcai lakos sem ismer, a Békás tó melletti hotel mögött megbújva található.

Az összetartó, lelkes kis gyülekezet beosztott lelkipásztora Kereszturi Csaba, a Miskolc-Görömbölyi Egyházközség lelkipásztora, főgondnoka egyben kántora is dr. Romhányi Róbert, akit egy évvel ezelőtt választottak meg a tisztségre. S mint mondta, bár kántorként egy lelkész ismerősének a meghívására már több mint tíz éve szolgál a gyülekezetben, a döntés mégis meglepte és megtiszteltetésnek veszi a bizalmat, amit erejéhez mérten igyekszik komolyan szolgálni. A templom és a gyülekezet történetéről ő mesélt portálunknak.

Templomépítés a gyülekezet kívánságára

– A miskolctapolcai reformátusoknak nincs nagy múltjuk, egészen a II. világháborúig nem merült fel, hogy templomot építsenek, amikor is megvásároltak egy telket, az építőanyagot azonban elvitte a háború, a telken pedig felhúzták az egykori Hotel Juno épületét – mondta Romhányi Róbert, majd megjegyezte, hogy érdekes módon azonban a közösség mégis gyarapodott. A hívők a tapolcai büfésorral szemközti játszótéren jöttek össze istentiszteletet tartani, mint hajdanán az őskeresztyének, akik a szabad ég alatt tartották alkalmaikat. Nem egyszer még arra is volt példa, hogy távolabbi helyekről lovaskocsival érkeztek ide a hívők, ami elősegítette a gyülekezeti élet szárba szökkenését – hívta fel a figyelmet a főgondnok, majd hozzátette: később a közösség kibérelte az Anna Hotel mellett található dohánybolt helyén álló helyiséget, amit aztán meg is vásárolt.

Az úgynevezett imaházat kinőve fogalmazódott meg a tagokban a templomépítés gondolata, amely 2000-ben el is kezdődhetett Miskolc egykori főépítészének, a római katolikus Viszlai Józsefnek a tervei alapján. A templom kör alakja a katolikus építészeti hagyományokat követi. Romhányi Róbert a templom két érdekessége közül kettőt emelt ki, melyek közül az egyik a szószéket és az Úr asztalát is tartó két-két egyforma meszesi mészkőtömb, a másik pedig a templom főbejárata fölött elhelyezett felújított, kovácsoltvas murália, amely Szenci Molnár Albert: XLII. Mint a szép, híves patakra a szarvas kívánkozik című zsoltárszövegét jeleníti meg. A főgondnok megjegyezte, hogy a templom tervezési és kivitelezési munkálataiban jelentős szerepet vállalt elődje, Simon István gondnok.

A templom, mint közösségi tér

A gyülekezet a telket a rendszerváltás után regnáló városi tanácstól azzal a feltétellel kapta meg térítésmentesen, hogy a majdani templom kulturális rendezvények befogadó helye egyben szervezője is lesz. – Ennek a kívánalomnak a templom 2015-ös átadása óta igyekszünk is megfelelni, így nem pusztán komolyzenei koncerteknek adunk otthont, hanem énekkari műveknek, valamint a széppróza különböző megnyilvánulásainak is, de a templomi foglalkozások, és az istentiszteleteket követő különböző közösségépítő foglalkozások és tevékenységek is helyet kapnak itt nagy hangsúlyt fektetve a családokra és a gyerekekre. Az ifjúságot pedig a jövőben a dicsőítő énekekkel is megpróbáljuk megszólítani – hangsúlyozta dr. Romhányi Róbert.

A főgondnok meglátása szerint a gyülekezet létszáma lassan ugyan, de növekszik. Örömmel tapasztalja, hogy a nyári időszakban a Miskolctapolcán üdülő turisták is ellátogatnak a rendezvényeikre, akik messzi földön hírét viszik a templomnak és a gyülekezetnek egyaránt.

Romhányi Róbert jelentős eredményként könyveli el azt is, hogy a nem szorosan egyházi jellegű eseményeken rendszeresen teltházat produkálnak, ami véleménye szerint a további építkezés záloga lehet, mégpedig annak, hogy a közönség az istentiszteleti alkalmakra is visszatérjen, amire már példa is van.

Intenzív közösségépítés következik

– Tekintettel arra, hogy a templom már megépült és már csak néhány apró tervet kell megvalósítani ahhoz, hogy célszerűbben lehessen azt használni, eljött az ideje az intenzív gyülekezet építésének – jelentette ki Romhányi Róbert. Ezt követően felidézte, hogy ezért megválasztásakor Péter apostol első levele 2. részének 5. verséből a „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá,…” szövegrészt mondta el arra utalva, hogy a templom építése akkor fejeződik be, amikor az megtelik gyülekezeti tagokkal, hívőkkel vagy érdeklődőkkel, ki-ki a saját tehetségével hozzájárulva Isten országához.

Erre jó példának hozta fel a Tapolcai Kerek Kórus rendszeres templomi szolgálatát, vagy Kovács Imre nyugalmazott református lelkipásztor magángyűjteményéből kialakított állandó Biblia- és képeslapkiállítást is, de a felejthetetlen élményeket nyújtó és a családi kapcsolatokat erősítő gyermekfoglalkozásokat is, hiszen az ilyen és a hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően formálódik együtt a templom és annak közössége.