A közgyűlés most is Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes igeolvasásával és imádságával kezdődött az egyházkerületi székház nagytermében.

Ezt követően Ábrám Tibor tartott megnyitót, melyben először visszatekintett a reformáció 500. jubileumi évére. „Vissza kell idéznünk és imádkoznunk a reformáció lendületét. Azt az erőt, amellyel a Szentlélek a reformáción keresztül hatást gyakorolt a világra, meghatározta Európa létét és keresztyén identitását” – hangsúlyozta.

A tiszáninneni főgondnok beszédében emlékeztetett, hogy második alkalommal volt az egyházkerület házigazdája a Kárpát-medencei református egyházak tanácskozó testületének, a Generális Konvent ülésének májusban. A reformátusság missziós szerepéről szólva azt mondta: „megannyi elerőtlenedő és elfogyó gyülekezetnek van szüksége megerősödésre, de az európai keresztyén református identitás megőrzésében is van felelősségünk”. Ábrám Tibor szerint mindezek a „cselekvő hit” által valósíthatók meg.

Csomós József püspöki jelentését szintén a reformáció jubileumi évére való visszatekintéssel kezdte. Tájékoztatása szerint összesen ezernyolcszáz rendezvényt tartottak az évfordulón. Az egyházkerület közegyházat érintő szerepvállalásával kapcsolatosan beszámolt arról, hogy a sárospataki Egyházjogi Kutatóintézet közreműködésével egy tartalmában a régi, mégis teljesen új nyugdíjtörvényt alkottak, melyet a Zsinat májusban elfogadott.

Az egyházkerület jelenleg futó pályázatairól szólva az ifjúsági misszió gondozásában megvalósuló, mintegy hétezer ötszáz, elsősorban nem egyházi középiskolás fiatalt közösségi szolgálatra szólító projektet és a parókiák energetikai korszerűsítését emelte ki. Utóbbi során 105 lelkészlakás újult, illetve újul meg mintegy 1,3 milliárd forintból. Csomós József azt szorgalmazta, hogy a parókiaprogramban résztvevő gyülekezetek az első év után számolják ki a megtakarítás összegét, aminek egyötödét későbbi karbantartási költségekre, a fennmaradó részt pedig a lelkipásztor készpénzjavadalmának növelésére fordítsák.

A református püspök hosszasan taglalta a tiszáninneni lelkipásztorok átlagjövedelmét, amivel kapcsolatosan arra a következtetésre jutott, hogy „nem az átlag alatt kereső lelkészek fizetését kell kiegészíteni, hanem az érintett gyülekezetek anyagi erejét kell támogatással növelni”. Csomós József javaslatára, a közgyűlés döntése értelmében összehívják majd az esperes-gondnoki értekezletet, ahol javaslatot tehetnek a támogatási rendszerre és az egyházmegyei maradványok kezelésének kérdésével is foglalkoznak.

Az Iskolaügyi Bizottság képviseletében Csernaburczky Ferenc titkár ismertette, hogy jelenleg közel nyolcezren tanulnak egyházkerületi fenntartású intézményben, többen, mint egy évvel korábban, és a beiratkozott első osztályos diákok száma meghaladja a félezret. A Tiszáninneni Református Egyházkerület által az intézmények kiegyensúlyozott működésére létrehozott Integrált Differenciált Alapból hat intézményt támogatnak. A közgyűlés a bizottság javaslatára öt intézmény vezetőjének megbízását hosszabbította meg 2023 augusztusáig.

Taracközi Gerzson a missziói jelentésben kitért az elnéptelenedő falvak, a bezárkózás és a cigány közösségekkel való együttélés kihívásaira. „Megváltoztatni, eltüntetni, megoldani ezeket a problémákat nem áll hatalmunkban, de az a küldetésünk, hogy mindenképpen reagáljunk rájuk.” Úgy vélte: ehhez őszinte párbeszédre és összefogásra van szükség, ezért is indul el hamarosan a kiskörzetenkénti konzultáció, melyen a gyülekezetek lelkipásztorai és az intézmények képviselői közösen gondolkodhatnak.

Elek Gabriella , a Tanulmányi Bizottság titkára szerint a lelkésztovábbképzés akkor lesz eredményes, ha „a benne részt vevők sikeresnek, megbecsültnek érzik magukat, ha felismerik értékeiket és látják saját fejlődésüket”. A jelentésben az olvasható, hogy a bizottság az intézményesülésben látja a megoldást. Erre példa, hogy jelenleg Sárospatakon tizenegy fő tanul lelkésztovábbképzési szakon.

A május 25-én életbe lépett adatvédelmi törvény egyházi vonatkozásairól beszélt Rácsok András , a Kommunikációs Bizottság titkára, aki mind gyülekezetszervezési, mind a kommunikációs felületek oldaláról életszerűtlennek tartja az új szabályozást.
„Ami a paragrafusokban adat, az számunkra minimum felebarát, ránk bízott lélek, de inkább atyafi, még inkább testvér a Krisztusban. Az új szabályozás ellenére szeretnénk egymásra továbbra sem adatként, hanem testvérként tekinteni” – hangsúlyozta. Az egyházkerületi sajtóorgánumokról szólva az Európa Rádió miskolci adótornyának átköltöztetését emelte ki. Az Avasi Kilátón elhelyezett új adó jelentősen javítja a város és környékének hallgatottsági lehetőségeit.

A Gazdasági Bizottság jelentéséből kiderült, hogy a gyülekezetek tavaly jelentős felújításokat végezhettek el. A négy egyházmegyében összesen 1, 1 milliárd forintot költöttek ingatlanok korszerűsítésére: megújultak a bódvaszilasi és a hídvégardói templomok, óvoda és mézüzem épült Göncruszkán, Hernádkakon reformációs emlékművet állíttatott a gyülekezet, Egerszalókon pedig református templom építésébe kezdett. Egeresi Gábor titkár közölte: „a diakóniai munka szép eredményeket mutat és az egyházkerületi fenntartású intézmények is töretlenül népszerűek”.

Az egyházkerületi közgyűlés a szokásokhoz hűen Csomós József püspök áldásával ért véget.

Kojsza Péter