A Vizsolyi Református Egyházközség templomához és a Vizsolyi Bibliához kapcsolódó egyházkerületi fejlesztéseken belül a Tiszáninneni Református Egyházkerületen keresztül, a kormány 200 millió forintos támogatásával két év alatt újult meg a rendkívül leromlott állapotban lévő szerencsi református templom belső tere, valamint a dr. Börzsönyi József, a Zempléni Református Egyházmegye korábbi esperese által találkozás házának is nevezett gyülekezeti ház és annak környezete is.

Kulturális és turisztikai fejlesztés

A beruházásról Rácsok András püspöki titkár elmondta, hogy a fejlesztések célja annak a kulturális útnak a befejezése volt, amely amellett, hogy végigvezeti az érdeklődőket a vizsolyi központtal működő Károli Biblia úton, megteremti annak a lehetőségét, hogy a nevezetességek méltó környezetben legyenek megtekinthetőek, továbbá egyházi szálláshelyekkel akár többnapos, tematikus kirándulások célja is lehessen Vizsoly, Gönc, Sárospatak és Szerencs. Szerencs esetében a szerencsi református gyülekezetben a Károli Biblia nyomtatását szponzoráló Rákóczi Zsigmond tumbája adja a kapcsolódást. Az erdélyi fejedelem emlékhelyeinek továbbfejlesztése és egy interaktív kiállítás későbbi lehetőségének kialakítása volt a cél, a gyülekezeti ház teljes és a templom részleges felújításával.

Eredeti pompájában tündököl

Balázs Pál, a Szerencsi Református Egyházközség lelkipásztora az Európa Rádiónak a felújításról beszélve kifejtette, hogy a gyülekezeti házban megújult a külső és belső homlokzat, a fűtésrendszer, kicserélték az elektromos vezetékeket és a nyílászárókat. A templombelső korszerűsítése során eltávolították a penészréteget a falakról, amelyeket páraáteresztő festékréteggel láttak el, kicserélték a nyílászárókat, a padlózatot homokba ágyazott és bármikor felszedhető mészkőlapokkal burkolták le, mivel betonmozaiklapjainak régi kőtömbjei már nem voltak megmenthetőek. A felújítás érintette a padozatot és az orgonát is. Az orgona a komoly karbantartás során újonnan legyártott sípokat kapott és kialakítottak a templomban egy multimédiás rendszert is azért, hogy az istentiszteleteken résztvevő több száz gyermeknek kivetíthessék az igék és a dalok szövegét megspórolva ezzel a nyomtatás költségeit. A padozatot pedig a gyülekezet egyik presbiter testvére festette le térítésmentesen. Jelentős helyreállításon esett át három stallum és a szószék koronája is. Sikerült ugyanis feltárni az 1900-as években a stallumok festésére használt barna festékréteg alatt az 1770-es évekbeli eredeti kék színű mintázattal ellátott festékréteget csakúgy, mint a szószék koronájának eredeti színét és mintázatát, amelyek a restaurálás után ismét eredeti pompájukban tündökölhetnek. Mindezeken kívül helyreállították a kripta eredeti lépcsőjét, padlózata a temploméhoz hasonló módon újult meg, világítását modern, mégis odaillő LED-es világítással oldották meg és kialakították sírkamra szellőztető rendszerét is.

Méltó körülmények között lenni

– A hálaadó alkalmat annak örömére szerveztük meg, hogy mostantól méltó körülmények között tarthatjuk meg az istentiszteleteket bízva abban, hogy ez kezdete lesz egyfajta lelki megújulásnak is – jelentette ki Balázs Pál, majd hozzátette, az alkalom vezérigéjéül a Zsoltárok könyve 26. fejezetének 8. versét választották, amely így szól: „Uram én szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakóhelyét.” a lelkész szerint ez a zsoltár megjeleníti azt, hogy a keresztyény ember bárhol is éli meg hitét, szívét hála, szeretet és boldogság tölti el azért, hogy Istennel kapcsolatban lehet.

Az eseményen Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét az említett és Dávid királynak tulajdonított vezérige alapján, amely a püspök magyarázata szerint azt a szívből jövő vágyat közvetíti, hogy a király szeretne közel lenni Istenhez, hogy vigasztalást, örömöt és igazi beteljesedést találjon. A zsoltár azt hangsúlyozza, hogy Isten jelenléte azért fontos az ember életében, mert igazi béke ott található, ahol Isten dicsősége lakozik, abban a templomban, amelyben szállást vet. Azért újítunk fel templomokat és gyülekezeti házakat, hogy azokban együtt legyünk Istennel, s bár lehet imádkozni otthon is, a templomban azonban az emberek együtt lehetnek a gyülekezet közösségével, s bátoríthatják, vigasztalhatják egymást. Barna Sándor az Európa Rádiónak nyilatkozva azt mondta: azáltal, hogy tavaly egy új református óvoda is megkezdte működését a városban, és már 10 éve a református egyház a fenntartója a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskolának a jövő református nemzedéke is nevelődik.

Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese Máté evangéliumából Jézus Krisztus erőt és támogatást adó Igéjét idézte: „…én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Majd ehhez kapcsolódóan Pál apostol a Rómaikhoz írt levele 1. fejezetének 8. versét olvasta fel: „Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van.”. Ezt követően a 14. versét „Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok.” idézte azzal az ajánlással, hogy személyes életünket először mindig hálaadással közelítsük meg, majd pedig szolgáló lélekként lássuk meg, hogy mivel tartozunk az egyéneknek és a közösségeknek.

Dr. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője örömünnepnek nevezte a vasárnapi hálaadó ünnepséget, mert szerinte nem csupán Szerencs, hanem az egész nemzet ikonikus épülete az ősrégi református templom, hiszen 1605-ben itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt, az épületben tartották a szerencsi országgyűlést, és a templomban található Rákóczi Zsigmond szarkofágja is.

Kiss Attila (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében azt mondta, hogy már régóta jó a kapcsolat a Szerencsi Református Egyházközség és az önkormányzat között, és bízik abban, hogy ez a jövőben is így marad.

Az eseményre érkeztek lelkészek a Pártiumból, Erdélyből és Szerencs testvértelepüléséről is. Jelen voltak továbbá a történelmi egyházak helyi képviselői, valamint egyházkerületünk elnöksége (Barna Sándor püspök, dr. Molnár Pál főgondnok, Kolumbán Gábor lelkészi főjegyző, dr. Szemán Ákos presbiteri főjegyző), a Zempléni Református Egyházmegye elnöksége (Mészáros István esperes, Bajusz János főgondnok) és lelkészei, a Sárospataki Hittudományi Egyetem részéről Pásztor Gyula egyetemi lelkész, valamint az egyházi intézmények vezetői és dolgozói. Megtisztelte még az ünnepséget Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára is.