Kovács Zsolt Levente lelkipásztor a rendezvényen emlékeztetett, hogy Balassi Bálint munkássága az általános műveltség és az irodalmi kánon része. „A reneszánsz életeszmény hazai megvalósítóját és az első magyar nyelven verselő költőt számos dolog fűzi Felső-Magyarországhoz. Úgy ismerte ezt a vidéket, mint a tenyerét: szerette és gyakran felkereste a vidéki településeket. Lakott a Boldogkői Várban és sűrűn látogatott a Regéci Várba.” Balassi Bálint Vizsolyhoz is kötődik: két évvel halála után a lengyel származású Mantskovits Bálint megjelentette a költő első, nyomtatásban kiadott verseit, a Balassi-Epicédiumot.

– Ebből is látszik, hogy nemcsak a Bibliának vagyunk egy fontos zarándokhelye, hanem irodalomtörténeti emlékhely is Vizsoly. A reformáció 500. évfordulóján az a reformátori teológia, ami istenes verseiből visszaköszön különösen aktuálissá teszi ebben évben, hogy többet foglalkozunk munkásságával – fogalmazott Kovács Zsolt Levente. Hozzáette: az egyházkerület által megvalósított Károli Gáspár Programnak köszönhetően a helyi Mantskovits Bálint Múzeumban a nyomdász munkáit, köztük a már említett emlékkönyvet is kiállították.

Erről, és a Vizsolyi Nyomda működéséről Szabó András , a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást, de más szakembereket is felkértek Balassi Bálint örökségének bemutatására. Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész a költő istenes verseiről, Molnár Pál , a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke pedig az általuk alapított nemzetközi irodalmi díjról beszélt a résztvevőknek. Mint kiderült, a Balassi Bálint Emlékkardot 1997 óta ítélik oda egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak. Céljuk, hogy elevenen tartsák a reneszánsz költő emlékét a magyar társadalomban és nemzetközi szinten is.

A konferencia végén könyvbemutatót tartottak. Lang Gyula: Híres történelmi útvonalak című kötete kapcsán Vizsoly értékeiről beszélgethettek az érdeklődők.

Képek és szöveg: Kojsza Péter