A Tiszáninneni Református Egyházkerületben szolgáló lelkipásztoroknak és presbitereknek tartottak konferenciát november 3-án, a Miskolci Egyetemen. A találkozón az északkelet-magyarországi régiót érintő, legsürgetőbb kihívásokról és a gyülekezetek ezekkel kapcsolatos feladatairól esett szó.
A rendezvényt Ábrám Tibor , a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka nyitotta meg, aki azt mondta: a konferencia célja, hogy a résztvevők az Ige fényében találkozzanak és közösen gondolkozzanak az egyházkerületet érintő kérdésekről. Megköszönte az egyetem vezetésének, hogy évről évre helyszínt biztosítanak a találkozónak, majd imádságos lelkületre és felelősségre buzdította a jelenlévőket.
Szűcs Endre püspöki főtanácsos Dániel bűnvalló imádságára fűzte fel igehirdetését. Mint mondta: az embert mindig megkísérti a gondolat, hogy tettei miatt különbnek tartja magát másoknál. A konferencia központi igéjét idézve azonban azt hangsúlyozta, hogy nem a magunk igaz tetteiben, hanem az Úr irgalmában van az egyetlen esélyünk arra, hogy megbocsátást nyerjünk. „Ő az, aki odafordul hozzánk, lehajol értünk és hordoz minket. Abban bízunk, hogy ez az irgalom van annyira nagy és határtalan, hogy helyünk lehet benne, mert vállal és akar bennünket.” Az igehirdető szerint a jövendő ára és garanciája, hogy bűnbánattal letegyük Isten elé azt, ami elmúlt. Istenélmények nélkül nincs fordulat, nincs szabadulás és nincs megmaradás sem – tette hozzá.
A konferencia témájának megfelelően az előadókat tiszáninneni körökből választották. Elsőként Csomós József református püspök „Adottságaink és lehetőségeink tegnap és ma” címmel tartott előadást, melyben először visszatekintett tiszáninneni szolgálatának kezdeteire, amikor kilenc faluban gyalog végezte szolgálatát. Elégedetten számolt be arról, hogy Abaújban ma már szinte minden lelkész egyházmegyei tulajdonú gépkocsival jár, a többi egyházmegyében pedig az elmúlt hat évben 245 millió forintot költöttek autóvásárlásra. Az előadó szólt az egyházkerület hiteleiről, a korábban és jelenleg is futó pályázatokról. Ezek közül a parókiaprogramot emelte ki, melynek köszönhetően, a kormány támogatásával 107 lelkészlakás energetikai korszerűsítését végezték el.
„Ha végig gondolom a tegnapi adottságainkat és a mai lehetőségeinket, csak azt mondhatom, hogy egyedül Istené a dicsőség. Adottságaink tegnap: árnyékszék a kertben, gémeskút az udvaron, huszonöt kilométer gyalog. Adottságaink ma: milliárdos fejlesztések. Megváltozott lehetőségeinkkel csak akkor tudunk helyesen élni, ha erőt ad a belső motiváció, az Isten elhívásából eredő küldetéstudat és a külső megerősítés, a gyülekezetek ragaszkodása és szeretete. A milliárdok haszna ebben lesz látható és mérhető a világ számára is.”
Balog Zoltán református lelkész „Adottságaink és lehetőségeink a társadalomban” című előadásában az állam és az egyház elmúlt években tapasztalt összefogását hangsúlyozta. Azt mondta: legyünk büszkék arra, hogy az Alaptörvény Isten nevével kezdődik, mert „ahol az alfa és az omega a helyükön vannak, ott előbb vagy utóbb az ország és a nemzet is a helyére kerül”. Szomorú tényként említette, hogy az eltelt 30 évben majdnem a felére esett vissza a keresztelők száma a Református Egyházban. „A számokkal szembesülnünk kell, de nem azokból, hanem az Isten szeretetéből kell kiindulnunk” – mondta. Ugyanakkor hálaadásra ad okot, hogy ma 220 ezer fiatal tanul többszáz egyházi iskolában és a kötelezően választható hitoktatáson keresztül minden második első osztályos gyereket elérnek a keresztyén egyházak.
A romaügyi miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hogy a vidék lelke az egyház. A társadalom lelki és szellemi megújulása kizárólag közösen valósítható meg és a problémák is - az elvándorlás vagy a munkahelyek hiánya - csak együtt orvosolhatók. Balog Zoltán a cigány közösségek kapcsán elfogadásra és befogadásra buzdította a gyülekezeteket, szerinte ez egy fontos lépés afelé, hogy a vidéki lét újra vonzó lehessen Északkelet-Magyarországon.
Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes előadásában három fontos kihívást és feladatot jelölt meg. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az egyházkerület lakossága tíz év alatt 67 ezerrel csökkent és csaknem 63 ezer reformátust veszítettek el. 106 településen a lakosok száma nem éri el az ötszázat és az egyházközségek 10 százaléka emberi számítás szerint megszűnik. Az előadó szerint meg kell tanulnunk elengedni az elnéptelenedő települések gyülekezeteit, de addig is minden lehetőséget meg kell ragadni az evangélium hirdetésére. Missziói körzetek létrehozására van szükség, melyek ellátásához minden feltételt biztosítani kell – hangsúlyozta a lelkész, aki leszögezte: a megoldhatatlannak tűnő problémák során fontos visszamenni Isten igéjéhez, aki a legyőzhetetlennek tűnő akadályokat is legyőzi. Pásztor Dániel fontos célként említette a kis- és közepes gyülekezetek megerősítését, lelkészmegtartó képességük növelését. A legnagyobb missziói kihívást pedig a városokban rejtőzködő reformátusok felkutatásában látja. „Adjon Isten minden lelkésznek és presbiternek bölcsességet ehhez a szolgálathoz tudván, hogy a dolgok megoldása végső soron nem a mi kezünkben van, hanem a kegyelmes Isten kezében”.”
Csernaburczky Ferenc , az Irinyi János Református Oktatási Központ vezetője a református intézmények működéséhez szükséges feltételekről, azok helyzetéről és a nevelési-oktatási szinteken megfigyelhető kihívásokról, feladatokról szólt előadásában. Alapvető célként említette a digitális forradalom okozta változásokra való reagálást, az állami és az egyházi elvárásrendszernek való megfelelést, a református többlet megvalósítását és a keresztyéni küldetés betöltését az intézményekben, de a hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázását is aláhúzta. Tájékoztatása szerint az egyházkerület köznevelési intézményeivel a legnagyobb fenntartók közé tartozik. Csernaburczky Ferenc a Filippi levél 4. fejezetének 13. részével bátorított: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”
Az elhangzottakat Ábrám Tibor főgondnok foglalta össze zárszavában.
Szöveg és képek: Kojsza Péter