Felújított templomával együtt és többféle módon november 9-én ünnepelte fennállásának ötszázadik évfordulóját az olaszliszkai református gyülekezet.

– Az olaszliszkai református gyülekezet megalakulását a helyi hagyomány az olaszliszkai reformáció kezdetéhez kötve 1525-re teszi. Alapítója, akit fundátornak is nevezünk, Literáti Lukács volt – nyilatkozta az ünnepség alkalmából az Európa Rádiónak adott interjújában az Olaszliszkai Református Egyházközség lelkipásztora. Egeresi Gábor felidézte az ezzel kapcsolatos konkrét eseményt is, amikor az elbeszélések szerint három ferences rendi szerzetes érkezett a helyi piacra hitet téríteni, amelyre az akkori mezővárosi katolikus lakossága és plébánosa, Literári Lukács is fogékony volt, olyannyira, hogy a mai ismeretek szerint ezután egy nemzedéken belül megtörtént a hitváltás.

– Lehet, hogy ez a történet egy kicsit regényesnek tűnik, jelentőssé mégis az a tény teszi, hogy a Tokaj-hegyaljai mezővárosok polgárait, köztük az olaszliszkaiakat is a legelsők között érintette meg a reformáció szellemisége. Ráadásul Olaszliszka kulcsszerepet játszott a magyar anyanyelvűek kálvini reformációjában, tehát a lutheránus vallásról a helvét, svájci hitvallásra való váltásban azáltal, hogy olyan kálvinista esperest tudtak választani, aki nyíltan felvállalta református vallását. Olaszliszka a XVI. század második felében már biztosan egyik erős bástyája volt a reformációnak. Ez a város adta Miskolc és Szikszó után Északkelet-Magyarország legtöbb lelkészét, összesen kilencet – emlékeztetett a lelkipásztor.

Az alkalom hálaadó rendezvényén dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke felszólalásában méltatta az olaszliszkai gyülekezet évszázadokon át tartó helytállását. Mint fogalmazott, reformátusnak lenni e fél évezred jelentős részében hátratételt és szél ellenében történő küszködést jelentett. Bátor és gyakran kockázatvállaló életet, amelyben magától értetődően kellett kiállni a hit igazságai mellett a külső nyomással szemben, és ugyanilyen magától értetődő módon kellett életre váltani a hit igazságait. – Kálvin szerint azonban soha nincs olyan nyomorult idő, hogy az ember ne legyen becsületes – hangsúlyozta, majd rámutatott: az olaszliszkai atyafiak is a becsület útját járva élték túl a legnyomorúságosabb történelmi időket, amiért ma is hála és köszönet jár az utókor részéről. – Az olaszliszkai református gyülekezet példája azt mutatja, hogy a hit, a kitartás és a közösség ereje átível évszázadokon – nyomatékosította a politikus, majd Pál apostol efezusiaknak írt 2. levelére hivatkozva azt mondta, hogy a becsületben megmaradás ereje az isteni kegyelemben rejlik,

idézte a politikus a levél 8. és 9. versét.

Igét Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett kérdések sorát intézve a gyülekezethez az egyén közösségben végzett feladatával, szolgálatával, talentumával, Isten országának építésével kapcsolatban felhívva a figyelmet arra, hogy az ember életének és mindennapjainak a szolgálat ad értelmet, örömöt és tartást. Fontos döntés tehát az, hogy ki-ki miképpen képes továbbadni az evangéliumot és hogyan képviseli az egyházat.

Imát és áldást Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke mondott a következő szavakkal: évszázadok óta hirdettetik az ige eme falak között, és megélhettük annak igaz voltát, hogy az Úr jó, szeretete és hűsége örökké tart, nemzedékről nemzedékre. A megújult falak is az ő jóságát hirdetik. Hisszük, hogy nemcsak a kövek újulhatnak meg, hanem a szívek is újjáépülhetnek őbenne.

A kívül látványosan megszépült, de belül is némi változáson átesett templom felújítási munkálatait a többi között az tette szükségszerűvé, hogy az 1808-ban épült tornyának faszerkezete tönkrement, ezért teljes egészében ki kellett cserélni csakúgy, mint a hajó héjazatát, de a beázások miatt az épületet is sok helyen újra kellett vakolni.

A munkálatok során a torony kívülről teljesen megújult, a hajórész új lemezfedést kapott, és a mai kor követelményeinek megfelelően megújult a villámhárító rendszer is, továbbá megoldották a szakszerű vízelvezetést is. A műemléki templom belső megújítása kicsit lassabban, de halad. Az átfestett falak és kicserélt nyílászárók egyszerű rendet, szépséget sugároznak a megújulás folyamatát tükrözve.

A templom mintegy 180 millió forint kormányzati támogatásból újult meg, a Tiszáninneni református Egyházkerület segítségével, a Bethlen Gábor Alapítvány Zrt. pályázat keretében.

A háladó istentisztelet és a felújított templom átadása mellett három, a templom melletti művelődési házban berendezett kiállítás és egy film is készült a jeles alkalomra. A gyülekezet történetét és műemlék védettségű templomi terítőit az Egeresi Gábor által összegyűjtött plakátkiállítás eleveníti fel Asztalos József, a Hernád Kiadó igazgatójának a látványterve alapján.

A karzaton kaptak helyet a nem műemléki védettségű terítők, a könyvtárban a családok által becsesnek tartott, főként XIX. és XX. századi református tárgyakat, Bibliákat, énekeskönyveket, konfirmációs emléklapokat és egyéb emlékeket állították össze.

Az olaszliszkai református gyülekezet presbitere, Kántor István filmrendező, producer által alkotott 20 perces kisjátékfilm szintén a gyülekezet történetét örökíti meg.

FOTÓGALÉRIA