Napi lelki táplálék

Verselő

Istenes versek, minden hétre a tirek.hu Verselő rovatában. Küldje el Ön is kedvencét ide: tirektartalom@gmail.com

Csorba István: Az igazi böjt

Az igazi böjt, nem a koplalás,
A szigorú kemény test sanyargatás,
Mikor közben akár csont soványra fogyunk,
De mégis végig, a bűnben maradunk.
A böjt, nem az Isten lefizetése,
Hanem az arcának, nagy bölcs keresése,
Nem a néphagyomány, szokás megélése.


A böjt azt jelenti, készüljetek a húsvéti örömre,
Krisztus értetek ment, halni a keresztre,
Hogy a bűnötöket, a vére elmossa,
S újéletre a lelketek föltámaszthassa.
A böjti időben erre készüljetek,
Imádkozni minden napon, csöndben leüljetek.

S kerüljétek a bűnt, amennyire lehet,
Segítni fog ebben Jézus, mert ő nagyon szeret,
Adjátok át szívetek, Jézusnak, megtisztításra,
Mert ő mindig nagyon várja, a megujjításra.
Hogy rátok nézve értelme legyen halállának,
S a húsvéti föltámadásának.


rss

Napi lelki táplálék

Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legelőre talál. Jn 10,9

Lk 11,33–54

„Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek” (41). Jézus követésében az a legcsodálatosabb, hogy azt is megszólítja, aki a spirituális teljességre törekszik, és azt is, akinek az igazi kegyesség a szegények és elesettek megsegítésében tárul fel (Jak 1,27).

tovább

(1) „…ha kezességet vállaltál…” (Példabeszédek 6)

– Feleségem áldott, szorgos keze mindig megnyugtat. Ez a kéz figyelmeztet arra, hogy az Úr kezében vagyunk, Jézus Krisztusban vagyunk, aki kezességet vállalt értünk.

tovább

Lukács 20,1–8 - Teljhatalom és emberektől való félelem közt

Jézus teljhatalommal tanít. Ezt mindannyian érzik, még az ellenségei is. Istentől kapta a megbízatását. Ezért nem hagyja, hogy az emberek megkérdőjelezzék azt. Azt teszi, amit tennie kell. 

tovább

2018. március 2.

„Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten.” (1Mózes 5,24)

tovább

Tanka János: Tavaszodik

Köszönöm neked ezt a percet,
én Istenem, hogy víg vagyok,
hogy hó olvad a lágy barázdán,
a mogyoró is bomlik sárgán,
s az égből azúr-illatok

felhője csap szívem tavába
s vitorláit ezernyi cél
hajrázó hittel újra bontja;
mint türelmetlen feslő bodza
melegszem napod fényinél,

tovább