Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(28) „…minden bűn meg fog bocsáttatni…” (Márk 3,22–30)

BŰN ÉS BŰNBOCSÁNAT.

– 1. Jézus kétféle bűnt említ: a konkrét cselekedeti bűnöket és az Istent káromló, gyalázó bűnöket (28). Az egyik fajta bűnt az ember az embertársa ellen követi el, a másikat az Isten ellen. 

A cselekedeti bűnök mindig magukba foglalják annak csíráját, a gondolatot, amelyben megfogan a bűn cselekvése; cselekedeti bűn a másikat bántó szavaink sokasága, és a jó cselekvésének elmulasztása is. Jézus – a korabeli zsidósággal ellentétben, akik minden élethelyzetre megfogalmazták a kínálkozó bűn fajtáját (kazuisztika) – ennél tovább nem osztályozza a bűnöket (28).

– 2. Viszont Jézus mindkét típusú bűnnel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ezekre mindre van bocsánat Istennél. Jézus a „kis” bűnöket is kárhozatosnak ítélte, és a „kicsikkel” együtt a „nagy bűnökre” is meghirdette Isten bűnbocsátó kegyelmét. Jézus Isten igényét hirdette meg: „általános amnesztiát” minden bűnös számára (28).

– 3. A bocsánat egyetemessége egy megszorítást kap; vagyis van egy harmadik fajta bűn, amelyre soha nem lesz bocsánat, amelyik bűn megmarad örökre: a Szentlélek káromlásának bűne (29). A kijelentést megelőző „példázat” (23) a „hallók” számára teszi érthetővé, hogy mit jelent a Szentlélek ellen szólni (4,11). Jézus hatalmasan szól és cselekszik; – a Szentlélek által maga az erős Isten szól és cselekszik benne és általa. Ezért Ő az embernél erősebb gonoszt és seregét is le tudja győzni, Isten Lelkének erejével (27). Ezt megtapasztalják az írástudók, és elismerik a letagadhatatlan tényt: Jézus legyőzi a gonoszt, betegek gyógyulnak, megszállottak tisztulnak. Az írástudók ezt beismerték (22); – majd mindezt ördöginek minősítették (22). Isten Lelkének munkáját tisztátalannak, ördöginek tüntették fel. Vigyázzunk, mert Isten kegyelmét emberként korlátozni, az Ő erejét „leminősíteni”, és a bűnbocsánat tágasságát szűkíteni, emberi, felekezeti, tan- és kegyességi szempontok szerint, vagyis mintegy gyarló emberi kézbe venni az isteni kegyelmet; – ez is lehet azzá, amiről Jézus beszél.

5Mózes 12,1–19

141. zsoltár

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

A sikemiek fejére is visszahárította Isten minden gonoszságukat, és beteljesedett rajtuk Jótámnak, Jerubbaal fiának az átka. Bír 9,57

2Móz 10

A fáraó tragikus alakjában felismerhetjük a hatalmához, illetve a saját igazához, vétkéhez foggal-körömmel ragaszkodó, konok embert. 

tovább

(27) „Mindnyájan megbotránkoztok…” (Márk 14,26–42)

A tanítványok megbotránkozása azt jelenti, hogy Jézus szenvedése és halála során gyengeségük, gyarlóságuk, hitetlenségük legyőzi őket, miközben kiderül, hogy Jézus-követésük nem bír el ekkora erőpróbát. 

 

tovább

LUKÁCS 8,34–39 - Félelmet keltő hatalom

A gadaraiak tehetetlenek voltak a megszállottal szemben: legnagyobb erőfeszítéseik is eredménytelenül végződtek (29). Most viszont hallják és látják, hogy Jézus teljhatalommal megszabadítja ezt a férfit! 

tovább

2018. július 7.

Bizalom és hit

... hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.” (Máté 8,8)

 

tovább

Nemes Nagy Ágnes: Patak

Én Istenem, te szép, hives patak,
Hová futottál, szökdeltél előlem?
Hol csillapítsam buzgó szomjamat?
S hogy bocsássak meg néked eltünőben?
Zegzúgos csermely! Éppen ott apadsz,
Ahol a szomj legperzselőbb a hőben,
S idegen-légiónyi kín fakaszt
Új kínt csupán, de nem forrást a kőben.
 

tovább