Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(26) „De az Úr elrejtette őket.” (Jeremiás 36,20–32)

TÉNYLEG ELREJT AZ ÚR?

– 1. Hiszen nyilvánosságában olyan „kiszolgáltatott”, mindenféle emberi indulatnak „kitett” az Úr szolgálata, Isten meghasadt, okoskodó, gyakran hűtlen népén belül, és azon kívül egyaránt.

– 2. Nem rejt el az Úr átvitt értelemben sem, mert szolgálatunk látszólag gyakran tele van kudarccal, pedig oda szántuk az egész életünket: Jeremiás szavaira nem térnek meg, az üzenetet tartalmazó tekercset elégetik (20–23), a próféta és írnoka ellen hajtóvadászatot indítanak (25–26).

– 3. Gyakran nem rejt el az Úr konkrétan sem, hanem kiszolgáltat az ellenségnek. Most ugyan még megmenekült Jeremiás és Báruk, de a következő fejezetben már elfogták és börtönbe vetették a prófétát (37,15–16).

– 4. A szent elrejtettség mégis áldott tapasztalata a hívő embernek és Isten hívő népének, mert Jézus Krisztusban vagyunk. Ő minden „nyilvánosság szemétdombján” is elrejt bennünket. Amikor újra kell kezdeni valamit, akkor Ő még többet ad a romokon (27–32). Ha nem rejt el az Úr, ha meghalunk is, akkor is az örök élet szent elrejtettségében vagyunk, ahonnan kivirágzik majd az életünk, ahogy a tulipán tavasszal feltámad a gumóból.

Január 13. – A teljes igemagyarázat

(26) „De az Úr elrejtette őket.” (Jeremiás 36,20–32)

TÉNYLEG ELREJT AZ ÚR?

– 1. Hiszen nyilvánosságában olyan „kiszolgáltatott”, mindenféle emberi indulatnak „kitett” az Úr szolgálata, Isten meghasadt, okoskodó, gyakran hűtlen népén belül, és azon kívül egyaránt.

– 2. Nem rejt el az Úr átvitt értelemben sem, mert szolgálatunk látszólag gyakran tele van kudarccal, pedig oda szántuk az egész életünket:

– Jeremiás szavaira nem térnek meg;

– nem hallják meg beszédében az isteni szót;

– nem tartják azt Isten Igéjének;

– nem rettenek meg;

– nem tartanak bűnbánatot (24);

– az üzenetet tartalmazó tekercset elégetik (20–23);

– a próféta és írnoka ellen hajtóvadászatot indítanak (25–26).

– 3. Gyakran nem rejt el az Úr konkrétan sem, hanem kiszolgáltat az ellenségnek.

Most ugyan még megmenekült Jeremiás és Báruk, de a következő fejezetben már elfogták és börtönbe vetették a prófétát (37,15–16).

– 4. A szent elrejtettség mégis áldott tapasztalata a hívő embernek és Isten hívő népének, mert Jézus Krisztusban vagyunk.

Ő minden „nyilvánosság szemétdombján” is elrejt bennünket.

Az Úr a testi szemekkel látható kudarcokon keresztül is az Ő ügyét munkálja általunk.

Amikor pedig újra kell kezdeni valamit, akkor még többet ad a romokon (27–32). Amikor a tekercset újra le kellett írni, még sokkal több üzenet került ahhoz (32).

Ha nem rejt el az Úr, ha meghalunk is, akkor is az örök élet szent elrejtettségében vagyunk, ahonnan kivirágzik majd az életünk, ahogy a tulipán tavasszal feltámad a gumóból.

 

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

Aki engem lát, látja az Atyát. Jn 14,9b

Jn 14,7–11

„Higgyetek nekem...” (11). Hányszor hallottuk már életünk során ezt a felszólítást eleinte szüleinktől és tanárainktól, később barátainktól, házastársunktól és gyermekeinktől. 

tovább

(1) „Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 113)

– 1. Dicsérjük az Urat, mint szolgái! Napkelettől napnyugtáig, vagyis az egész világon dicsértessék az Úr neve. Hiszen ezen a világon mindenki az Úr szolgája, az Úr küldötte. Életünknek csak ez adhat értelmet, hogy mint az Ő szolgái, a magunk helyén dicsérjük az Urat, és általunk áldott lesz az Úr neve nemzedékről-nemzedékre, mindörökké. Az ember nyomorúsága is éppen abban van, hogy a maga dicsőségére él, és önző módon tönkretesz mindent maga körül (1–2).

tovább

1Sámuel 10,17-27 - Küldetés teljesítve

Most végre megkapják a királyukat! Izrael népe nem hagyott nyugtot Sámuelnek. Ő azonban tudatában volt, hogy ez az akaratosság megzavarja az Istennel fenntartott kapcsolatot. 

tovább

2018. március 25.

Vissza a forráshoz

Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. (Jn 15,9)

 

tovább

Vargha Gyuláné: A kereszt

Nehéz az út, a nap pörkölni kezd,
Alább száz kő éle vág,
A hegyre föl- vállán súlyos kereszt
Az Úr roskadva megy tovább.

tovább