Napi lelki táplálék
Az Ige MellettSteinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.
(39) „…a tál külsejét megtisztítjátok, de belsőtök tele van…gonoszsággal.” (Lukács 11,37–54)
1. Mit ér a külső tisztaság, ha az ember belül nem tiszta? Ezzel azt is kéri a mi Urunk, hogy ne legyünk képmutatók, akik másnak mutatják magukat, mint akik.
2. De mit jelent belül tisztának lenni? Hiszen az a „belső” világ, a „szív” világa igen ingoványos terület; – abba bele lehet veszni. Isten Igéje ki is mondja, hogy éppen az a baj, hogy nincs olyan ember, aki „belül”, Isten előtt tiszta lehetne (Róma 3,10–11). Ezért szorulunk rá az Isten kegyelmére. De ez a kegyelem belül is egyre tisztábbra mos bennünket. – 3. Viszont fordítva is igaz a dolog. Másként is tisztít az Isten. A külső rend ugyanis nélkülözhetetlen. Nem az öncélú, valóban képmutató, önző, hiú külsőségekről van szó, amelyeket Jézus is megítélt; – annak kegyes és vallásos formáját a leginkább (42–44). Isten szava biztosítja a külső rendet, az Ő eredeti élet–gondolatának kereteit. Ha rend van az íróasztalomon, akkor bennem is nagyobb a rend és a tisztaság, és idegesebb vagyok a halom feldolgozatlan papír–káosz láttán. – 4. Isten egyszerre veszi kézbe az egész embert, a belsőt és a külsőt. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra, miközben az Isten „hat”, Ő cselekszik minden üdvösségeset.
_______________________________________
(39) „…a tál külsejét megtisztítjátok, de belsőtök tele van rablásvággyal és gonoszsággal.” (Lukács 11,37–54)
– 1. Mit ér a külső, látható tisztaság, ha az ember belül nem tiszta?
Igen, ez örök kérdés.
A mi Urunk leplezetlenül tárja elénk ezt a problémát a farizeus házában.
Tehát ez probléma, mert Ő mutat rá arra.
Ezzel azt is kéri a mi Urunk, hogy ne legyünk farizeusok, ne legyünk képmutatók, akik másnak mutatják magukat, mint akik.
– 2. De mit jelent belül tisztának lenni?
Hiszen az a „belső” világ, a „szív” világa igen ingoványos terület; – abba bele lehet veszni.
Isten Igéje ki is mondja, hogy éppen az a baj, hogy nincs olyan ember, aki „belül”, Isten előtt tiszta lehetne (Róma 3,10–11).
Ezért szorulunk rá az Isten kegyelmére.
De ez a kegyelem belül is egyre tisztábbra mos bennünket.
– 3. Viszont fordítva is igaz a dolog.
Másként is tisztít az Isten.
A külső rend ugyanis nélkülözhetetlen, minden tekintetben.
Nem az öncélú, valóban képmutató, észt játszó, önző, hiú külsőségekről van szó, amelyeket Jézus is megítélt; – annak kegyes és vallásos formáját a leginkább (42–44).
Isten szava, Igéje, törvénye biztosítja a külső rendet, az Ő eredeti élet–gondolatának kereteit.
Ha rend van az íróasztalomon, akkor bennem is nagyobb a rend, a tisztaság, és idegesebb vagyok a halom feldolgozatlan papír–káosz láttán.
– 4. Isten egyszerre veszi kézbe az egész embert, a belsőt és a külsőt.
Ezek kölcsönösen hatnak egymásra, miközben az Isten „hat”, Ő cselekszik minden üdvösségeset.
Ő üdvözít, kézbe veszi életünket; – nemcsak megtisztít, hanem mindenekelőtt megszabadít!
– 5. Amikor már az Ő kezében, az Ő hatalma alatt vagyunk, akkor nem lehet semmi baj.
Ő üdvözít, és nem elhordozhatatlan teherként teszi ránk Önmagát, Igéjét, törvényét, parancsait, a kegyesség gyakorlását, hanem prófétai féltő szeretettel!
Mi se tegyünk terhet másokra, Istent emlegetve, mert Ő nem megterhel, hanem megszabadít.
– 6. Ugyanakkor, ez a másik oldala az üzenetnek, ne öljük meg a prófétákat, ne hallgassuk el és ne hallgattassuk el az Isten életet ajándékozó Igéjét.
Akit ez üdvösségesen megterhelne, az kap erőt is az Úrtól, annak elhordozásához.
– 7. Isten kézbe vesz, megtisztít, közben „alázatos hitvallóvá” tesz.
Kora tavasszal, március elején, a fagyos február után, figyeltem, ahogy az utolsó, már mindenütt koszos hókupac is elolvadt a cseresznyefánk tövében.
Bekoszolódik itt kívül–belül a hófehér is; – ha lenne hófehér.
Úgy lett tisztává ismét a „hó”, hogy alázatosan eltűnt innen.
Isten ezt a megoldást is alkalmazza.
Isten eltüntet innen, hogy ne koszolódjunk tovább.
Először alázatra tanítva félreállít, megtanít elengedni dolgokat, rádöbbent, hogy nélkülünk is „működnek” a dolgok (nem jobban, nem rosszabbul, hanem ugyanúgy).
Már ebben a folyamatban tisztulunk.
Végül eltüntet innen minket az Úr, de nem tűnünk el, hiszen Ő hazavisz magához.
Steinbach József
Napi lelki táplálék
„Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom…” Jn 8,23b
Jn 8,21–29
„...mert mindig azt teszem, ami neki kedves” (29). Az Atya iránt mindvégig engedelmes és a kereszten felemeltetett Jézus magához vonzza a bűnösöket, mert a mi örök megmenekülésünkért történt mindez.
(6) „…ez az Ezsdrás eljött Babilóniából…” (Ezsdrás 7,1–10)
– 1. Az építkezés látványos, az mindig zavaró, szemet szúr. Kiemeli a másik jelenlétét. Az ellenséges samáriaiak ezért jelentették fel a templomépítést.
Zsoltárok 19, 8–11 - Szavak által
Tegnap arról olvastunk, hogy a teremtés szavak nélkül bár, de szüntelenül Isten hatalmát dicséri.
2019. február 20. szerda
Hóséának, Élá fiának, Izráel királyának a harmadik évében kezdett uralkodni Ezékiás, Áháznak a fia, Júda királya. (2Királyok 18:1)
Antal Ferenc: A kopár fa
Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.
Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.