Napi lelki táplálék

Napi Ige és gondolat

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

2018. április 16.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

Van, aki szívesen találkozna Jézussal, s van, aki megborzong a gondolatra is. Mindkettőre lehetne példákat sorolni a Bibliából és a való életből is. Mindenesetre, aki szeretne Jézussal találkozni, annak leginkább két oka van: a bűnei vagy a szenvedései. A bűn és a fájdalom Jézushoz viheti az embert. Sajnos nem mindenkit visznek a bűnei vagy a nyomorúságai az Úr Jézushoz. Pedig mindkettőre Jézusban van a megoldás. Mi is ott keressük?

Igénk arról számol be, hogy Jézus egy nagyobb sokasággal együtt éppen kifelé tart Jerikóból. Azt nem tudjuk, hogy mennyi ideig voltak ott és mit csináltak, de azt igen, hogy ezen a városból kifelé vezető úton egy ember életét gyökeresen megváltoztató találkozás történik. De ehhez azért kellett egy-két dolog. Például az, hogy az a vak ember, akit Bartimeusnak hívtak és koldulással tengette az életét, a mindennapjait valakitől, legalább egy embertől hallott Jézusról korábban. Ha ez nem történik meg, akkor az ő életében semmi nem változott volna. Akkor az a tény, hogy Jézus nem olyan messze tőle éppen arra közlekedett, semmit nem jelentett volna. Ezért fontos, hogy Jézus tanítványai beszéljenek Jézusról másoknak. Ezt nevezzük bizonyságtételnek.

Te hogyan szoktál bizonyságot tenni a Jézusba vetett hitedről? (Katona Béla)

***

Imádság:

Uram! A rólad való bizonyságtétel embereket menthet meg a kárhozattól. Érzem felelősségemet, és kérlek, adj bátorságot ehhez is. Ámen

***

A nap gondolata:

Induljunk el, és hirdessük Isten országának evangéliumát! Közel és távoli környezetünkben ma is szüksége van az embereknek az evangéliumra. Nekünk, hívőknek pedig feladatunk, hogy a bennünk élő reménységről bizonyságot tegyünk.



rss

Napi lelki táplálék

Így teljesedett be az Írás: „Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek.” Jn 19,24b

Jn 19,16b–30

„Ne azt írd...” (21). Hányan tiltakoznak ma is „keresztyén országunkban” az ellen, hogy királyuk, messiásuk a megfeszített Krisztus... 

 

tovább

(23) „Gondolt ránk megaláztatásunkban…” (Zsoltárok 136)

FELELGETŐS.

– 1. Az istentisztelet vezetője dicséri az Urat, és hálát ad az Úr csodás tetteiért: a teremtésért (1–9), a szabadításért (10–15), a pusztában való vezetésért és védelemért (16–26). Isten népének boldog kiváltsága, hogy bízhat az Úrban, magasztalhatja, mint teremtő, megváltó, megtartó Istenben, aki eledelt ad minden élőlénynek (25), és örökséget ad népének (22).

tovább

LUKÁCS 24, 36–43 - Levél Jézusnak

Kedves Jézus! Valóban csodálkozol azon, hogy megijednek tőled a tanítványaid, amikor egyszer csak előttük állsz? Tegnap még halott voltál, ma itt vagy a szoba közepén és még az ajtót sem használtad. 

tovább

2018. április 19.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

tovább

Makovei János: A keresztről való beszéd...

„Mert a keresztről való beszéd
bolondság ugyan azoknak, akik
elvesznek, de nekünk, akik
megtartatunk Istennek ereje.”

(1Korintus 1, 18.)

 

tovább