Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(2) „És zúgolódni kezdett Izráel fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen a pusztában.” (2Mózes 16)[1]

A második vers egy TÜKÖR, nézzünk bele mi, az Isten népe! – 1. Ez a nép az imént tapasztalta meg az Úr szabadítását. 

Egy emberileg tehetetlenül halálos helyzetben emberfeletti szabadítás volt ez, amivel az Úr bizonyította jelenlétét, kegyelemét, hatalmát: Velünk, népével az Isten! (Máté 1,23) – 2. Erre válaszként zúgolódni kezdett Isten népe, mert a pusztán, próbatéteken keresztül vezetett az út az ígéretek beteljesedése felé. Mindig zúgolódunk. Hálát adhatnának, helyette csak zúgolódunk, mindig, folyamatosan. A zúgolódásban lenne egységes Isten népe? – 3. Pedig éppen a pusztában lenne szükségünk hitre, szeretetre, Istenre és egymásra; – mi pedig éppen itt esünk Istennek és egymásnak! – 4. Természetesen a zúgolódásban mindnyájan a vezetők, Mózes és Áron ellen fordulnak. A vezetőknek nagy a felelősségük, súlyos a terhük. Szolgálatuk része, hogy a nép mindenféle, összetett indulatát, haragját, gyűlöletét, gyalázkodását elhordozzák, ne pedig visszavágjanak, majd Isten eszközeként Jézus Krisztus kezébe helyezzék a fortyogást, aki a zúgolódóból egyedül képes hálaadó életet formálni.

_________________________________

[1] A teljes igemagyarázat:

A második vers egy TÜKÖR, nézzünk bele mi, az Isten népe!

– 1. Ez a nép az imént tapasztalta meg az Úr szabadítását.

Egy emberileg tehetetlenül halálos helyzetben emberfeletti szabadítás volt ez, amivel az Úr bizonyította jelenlétét, kegyelemét, hatalmát: Velünk, népével az Isten! (Máté 1,23)

– 2. Erre válaszként zúgolódni kezdett Isten népe, mert a pusztán, próbatéteken keresztül vezetett az út az ígéretek beteljesedése felé.

Mindig zúgolódunk.

Isten népe zúgolódóbb, mint a világ, ott ugyanis szigorú rend van, nincs állandó feleselés, véleményezés, kritika, még a nagy szabadságban sincs.

De a fő baj a „lelkület”: hálát adhatnának, lenne miért, és helyette csak zúgolódunk, nemcsak most, később is, mindig, folyamatosan.

A zúgolódásban lenne egységes Isten népe?

– 3. Pedig éppen a pusztában lenne szükségünk hitre, szeretetre, Istenre és egymásra; – mi pedig éppen itt esünk Istennek és egymásnak!

Noha, az egész fejezet arról szól, hogy az Isten a pusztában is szereti, vezeti, táplálja, itatja népét (4–15), miközben egyértelművé teszi, hogy a pusztában, a manna bőségében is Ő az Úr, Ő „diktál”, ő „rendelkezik” (16–35), hogy végzetesen el ne tévedjünk, éhen, szomjan ne haljunk, el ne emésszük egymást az amúgy is szikkasztó pusztaságban.

– 4. Természetesen a zúgolódásban mindnyájan a vezetők, Mózes és Áron ellen fordulnak.

A vezetőknek nagy a felelősségük, súlyos a terhük.

Szolgálatuk része, hogy a nép mindenféle, összetett indulatát, haragját, gyűlöletét, gyalázkodását elhordozzák, ne pedig visszavágjanak, majd Isten eszközeként Jézus Krisztus kezébe helyezzék a fortyogást, aki a zúgolódóból egyedül képes hálaadó életet formálni.

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

...a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését. Róm 8,19

Róm 8,18–30

„Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését...” (19). Szükséges, hogy a keresztyének életvitelükkel Istenre mutassanak. 

tovább

(33) „Miért várjak még tovább az Úrra?” (2Királyok 6)[1]

A nyomorúság megkeményít, vagy közelebb visz az Úrhoz? Ilyenkor is reménységgel várunk az Úrra; sőt, átéljük az Ő jelenlétét; – vagy reményvesztetten feladjuk: nincs mire várni, sem az Úrra, sem másra…[2] 

tovább

2 SÁMUEL 11,1–13 - Eltussolási kísérlet

Mialatt rotyogott az étel a tűzhelyen, még gyorsan kipakoltam a mosogatógépet. A rádióból hangzó zene jó hangulatot teremtett, és feltöltött energiával. Hirtelen csörömpölés törte meg az idillt – upsz, ez a férjem bögréje volt! 

tovább

2018. május 20.

Ki nekem a Szentlélek?

“…és én kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad majd nektek, hogy veletek maradjon mindörökké” (Jn 14:16)

tovább

Balog Miklós: Himnusz a Szentlélekhez

Ki hajdan ősvizek felett lebegtél
a mindenség kavargó káoszán,
Te látomás a próféták szemében,
ajkán ítélet, szívén szent remény,
dicsőség néked áldott Harmadik!

Ki Megváltónk formáltad földi testté,
hogy Benne leljünk égi életet,
örök vonzásoddal Hozzá vezettél,
Te adsz hitet nekem s növekedést.
Megszentelő munkád magasztalom!

tovább