Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(2) „És zúgolódni kezdett Izráel fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen a pusztában.” (2Mózes 16)[1]

A második vers egy TÜKÖR, nézzünk bele mi, az Isten népe! – 1. Ez a nép az imént tapasztalta meg az Úr szabadítását. 

Egy emberileg tehetetlenül halálos helyzetben emberfeletti szabadítás volt ez, amivel az Úr bizonyította jelenlétét, kegyelemét, hatalmát: Velünk, népével az Isten! (Máté 1,23) – 2. Erre válaszként zúgolódni kezdett Isten népe, mert a pusztán, próbatéteken keresztül vezetett az út az ígéretek beteljesedése felé. Mindig zúgolódunk. Hálát adhatnának, helyette csak zúgolódunk, mindig, folyamatosan. A zúgolódásban lenne egységes Isten népe? – 3. Pedig éppen a pusztában lenne szükségünk hitre, szeretetre, Istenre és egymásra; – mi pedig éppen itt esünk Istennek és egymásnak! – 4. Természetesen a zúgolódásban mindnyájan a vezetők, Mózes és Áron ellen fordulnak. A vezetőknek nagy a felelősségük, súlyos a terhük. Szolgálatuk része, hogy a nép mindenféle, összetett indulatát, haragját, gyűlöletét, gyalázkodását elhordozzák, ne pedig visszavágjanak, majd Isten eszközeként Jézus Krisztus kezébe helyezzék a fortyogást, aki a zúgolódóból egyedül képes hálaadó életet formálni.

_________________________________

[1] A teljes igemagyarázat:

A második vers egy TÜKÖR, nézzünk bele mi, az Isten népe!

– 1. Ez a nép az imént tapasztalta meg az Úr szabadítását.

Egy emberileg tehetetlenül halálos helyzetben emberfeletti szabadítás volt ez, amivel az Úr bizonyította jelenlétét, kegyelemét, hatalmát: Velünk, népével az Isten! (Máté 1,23)

– 2. Erre válaszként zúgolódni kezdett Isten népe, mert a pusztán, próbatéteken keresztül vezetett az út az ígéretek beteljesedése felé.

Mindig zúgolódunk.

Isten népe zúgolódóbb, mint a világ, ott ugyanis szigorú rend van, nincs állandó feleselés, véleményezés, kritika, még a nagy szabadságban sincs.

De a fő baj a „lelkület”: hálát adhatnának, lenne miért, és helyette csak zúgolódunk, nemcsak most, később is, mindig, folyamatosan.

A zúgolódásban lenne egységes Isten népe?

– 3. Pedig éppen a pusztában lenne szükségünk hitre, szeretetre, Istenre és egymásra; – mi pedig éppen itt esünk Istennek és egymásnak!

Noha, az egész fejezet arról szól, hogy az Isten a pusztában is szereti, vezeti, táplálja, itatja népét (4–15), miközben egyértelművé teszi, hogy a pusztában, a manna bőségében is Ő az Úr, Ő „diktál”, ő „rendelkezik” (16–35), hogy végzetesen el ne tévedjünk, éhen, szomjan ne haljunk, el ne emésszük egymást az amúgy is szikkasztó pusztaságban.

– 4. Természetesen a zúgolódásban mindnyájan a vezetők, Mózes és Áron ellen fordulnak.

A vezetőknek nagy a felelősségük, súlyos a terhük.

Szolgálatuk része, hogy a nép mindenféle, összetett indulatát, haragját, gyűlöletét, gyalázkodását elhordozzák, ne pedig visszavágjanak, majd Isten eszközeként Jézus Krisztus kezébe helyezzék a fortyogást, aki a zúgolódóból egyedül képes hálaadó életet formálni.

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

...ti, ifjabbak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. 1Pt 5,5

4Móz 35,9–34

„..mert én, az Úr Izráel fiai között lakozom” (34). Az ember cselekedetét egyebek mellett az is meghatározza, hogy kinek a jelenlétében zajlik. 

tovább

(2) „…legeltessétek az Isten közöttetek lévő nyáját…” (1Péter 5,1–5)

Arról a nyájról van szó, amelyet Jézus Krisztus tulajdon vérével szerzett (Cselekedetek 20,28), amelynek Jézus Krisztus főprófétaként kijelentette az Isten akaratát, amelyet Jézus Krisztus főpapként megváltott, amelyért Ő királyként most is könyörög, amelyet Ő főpásztorként, Igéje és Lelke által ma is vezet.

 

 

tovább

EZÉKIEL 36,22-25 - Arcátlanság

„Amit megengedsz magadnak, az arcátlanság!” – förmedek rá lányomra. „Ne gondold, hogy miattad és „helyes” viselkedésed miatt húzlak ki a csávából.” Lányom csendben bólogat. 

tovább

2017. november 18. szombat

Régi vesszők

Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. (Jn 15,2)

 

tovább

Szabó Lőrinc: Az árny keze

„Maradj velem, mert beesteledett!” 
Bibliát hallgat a gyülekezet. 
Alkony izzik a templom ablakán. 
Hitetlen vagyok, vergődő magány. 

tovább